Ugrás a tartalomhoz

Balogtamási

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balogtamási (Tomášovce)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
PolgármesterGyurán Béla
Irányítószám980 21 (pošta Bátka)
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség205 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség30 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság192 m
Terület6,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 23′ 33″, k. h. 20° 09′ 10″48.392500°N 20.152900°EKoordináták: é. sz. 48° 23′ 33″, k. h. 20° 09′ 10″48.392500°N 20.152900°E
Balogtamási weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balogtamási témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Balogtamási (szlovákul: Tomášovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Rimaszombattól 13 km-re keletre, a Losonci-medence északi részén, a Balog-patak jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Kialakulása a 12. század második felére tehető, írásos források csak a 15. század elején említik először. A középkorban vámszedőhely volt, lakossága a kezdetektől magyar. Magva már a várispánság idején kialakulhatott, teljes kialakulása az adománybirtokos Balog-nemzetség idejére tehető. A török hódoltság alatt lakosságszáma lecsökkent, csak 1652-ben érte el az 1551-es szintet (ekkor Wesselényi-birtok). Lakossága a 16. században református hitre tért. 1682-ben a lengyel-litván seregek felégették a falut. Ezt követően a kuruc-labanc harcok és az 1710-es pestisjárvány miatt lakosságának nagy része elmenekült, 1715-20-ban már csak 5 család élt itt. Lakossága csak az 1740-es pestisjárvány után tért vissza. Ekkoriban a Koháry (később Coburg) család birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TAMÁSI. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, lakosai több félék, fekszik Dobóczhoz közel, mellynek filiája; határja jól termő, 2/8 részét a’ záporok járják, piatza Rimaszombatban."[2]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Tamási, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rimaszombathoz keletre 1 1/2 mfd. 5 kath. 340 ref. lak. Ref. szentegyház. F. u. h. Coburg."[3]

1851-ben 350 református és 5 katolikus lakója volt.

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Tamási, balogvölgyi magyar kisközség, 72 házzal és 282 ev. ref. vallású lakossal. 1423-ban e községet már a mai nevén mint vámhelyet említik. 1427-ben az Uza család a földesura. 1460-ban két Tamási nevű község merül föl mint Balogvár tartozéka. Később a Koháryak, majd ezek révén a Coburg herczegi család lett a birtokosa, mely ma is bírja. Református temploma 1820-ban épült. A község postája Felsőbátka, távírója és vasúti állomása Rimaszombat."

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett; mezőgazdasági jellegét ezután is megőrizte. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 298-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 209 lakosából 155 magyar és 29 szlovák.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Református temploma 1820-ban épült klasszicista stílusban.

Képtár

[szerkesztés]

Református templom

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Tomášovce (Rimavská Sobota District)
A Wikimédia Commons tartalmaz Balogtamási témájú médiaállományokat.

Források

[szerkesztés]
  • Ila Bálint: Gömör megye (3. kötet), Akadémiai kiadó, Budapest, 1969

Jegyzetek

[szerkesztés]