Ugrás a tartalomhoz

Beck Hugó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beck Hugó
Született1843. január 13.
Elhunyt1926. november 25. (83 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaPollák Emília
(h. 1873–1883)
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
SablonWikidataSegítség

Madarasi Beck Hugó (Baja, 1843. január 13.Budapest, Terézváros, 1926. november 25.)[2] kúriai tanácselnök, jogász, író, Madarassy-Beck Nándor és Madarassy-Beck Miksa testvére. Beck Károly költő unokaöccse, Madarassy-Beck Gyula nagytőkés és Madarassy-Beck Marcell bankár unokatestvére. Fia Beck Lajos (1876–1953) politikus, szakíró.

Élete

[szerkesztés]

Beck Dávid és Berger Sarolta (1807–1880)[3] fia. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a pesti és a bécsi egyetemeken tanult. 1865-ben jogtudori oklevelet szerzett, 1867-ben ügyvédi vizsgát tett. 1873. április 29-én elhagyta az izraelita vallást és az evangélikus vallásra tért át a Budapest-Deák téri templomban.[4] 1868 és 1892 között ügyvédként, illetve jogtanácsosként működött. 1892–1908 között a kúriai tanács bírája, 1908–1921 között a Kúriánál tanácselnök volt.[5] Ülnöke volt a szabadalmi tanácsnak és társelnöke a Magyar Jogász Egyletnek.

Felesége Pollák Emília (1843–1883) volt, Pollák Ignác és Naschitz Betti lánya, akivel 1873. április 30-án Budapesten kötött házasságot.[6]

Nagyobb művei

[szerkesztés]
  • Észrevételek a magyar kereskedelmi törvénykönyv tervezetének a biztosítási ügyletet tárgyaló részére (1874)
  • Az 1876. évi 27. t.c. hivatalos források alapján szerkesztve (1878)
  • Törvényhozási reformok a biztosítási ügy terén (Budapest, 1890)
  • Tanulmányok a biztosítási jogból (Budapest, 1891)
  • Törvényjavaslat a magánbiztosítási vállalatokról (az igazságügyminiszter megbízásából (Budapest, 1894)
  • A magán-biztosítási vállalatokról szóló törvényjavaslat (Budapest, 1896)
  • Kereskedelmi jog (szerk., Budapest, 1905)
  • Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (szerk., Budapest, 1906)
  • A szabadalmi jogunk reformja (Budapest, 1909)

Műfordításai

[szerkesztés]
  • Beck Károly: Mater Dolorosa (Pest, 1864)
  • Oeser: Az általános világtörténet vázlata (Pest, 1864)
  • gr. Hunolstein: Mária Antónia levelezése (Pest, 1865)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]