Ugrás a tartalomhoz

Belváros (Kecskemét)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belváros
A Belváros elhelyezkedése Kecskeméten belül
A Belváros elhelyezkedése Kecskeméten belül
Közigazgatás
TelepülésKecskemét
Népesség
Teljes népességismeretlen
Volt ferences kolostor (Kodály Zoltán Intézet)

A kecskeméti Belváros a város történelmi városközpontja a körút (Koháry István körút – Csányi J. u. – Hornyik körút – Dobó István körút – Horváth Döme körút – Bajcsy Zs. E. krt.) által határolt területen.

A török hódoltság alatt (1526–1699)

[szerkesztés]

A oszmán megszállás ideje alatt az Alföldön mintegy ötszáz év alatt kialakult települési rendet a törökök felforgatták, elpusztították. A török kor előtti időkből csupán kettő műemléki védettséget élvező épület maradt fenn napjainkig, az egyik az 1290 körül épült Szent Miklós-templom, illetve az 1680-1684 között épült Református templom. A Református templom építésekor külön küldöttséget menesztettek Konstantinápolyba, ugyanis a török hódoltság területén nem engedélyezték a kőtemplomok építését Végül, Magyarországon egyedülálló módon, a kecskeméti gyülekezetnek sikerült a török hatóságokkal megegyeznie. A török hódoltság kori városmag az 1678-as évben történt tűzvész ideje alatt szinte teljesen elpusztult, a Szent Miklós-templomot is csak 1681-ben kezdték meg újjáépíteni.

Fontosabb épületek a középkorból:

A hódoltság utáni város

[szerkesztés]

A törökök kivonulása után mintegy 10 évet kellett várnia város gyarapodásáig. Egy 1698-ban kelt feljegyzés szerint a „Homoki kaputól” (a mai Kápolna utca vége) a „Budai kapuig” (a mai Jókai utca vége) terjedő területen egy „Új város” jött létre, melyben 25 adózót írtak össze. 1705-ben a Rákóczi-szabadságharc tizedelte a város lakosságát, majd az 1709-ben bekövetkezett pestisjárvány pusztított az akkori oppidiumban (mezőváros). Az első építkezéseket a kolduló ferencesek kezdték meg 1700-ban, majd 1736-ban fejeződött be a Ferences kolostor építésének munkálataival.

Fontosabb épületek az 1700-as évekből:

Nagytemplom

Városfejlődés 1800-tól 1913-ig

[szerkesztés]

A város fejlődését, helyi energiák nem segítették, ezért a városiasodás gazdasági bázisának megteremtése csak a századforduló utolsó évtizedeiben volt jelentős. Az 1867-es kiegyezést követően gyors gazdasági fejlődés, stabil anyagi háttér és az előrelátó városvezetés biztosította a több évtizedig tartó fejlődést, melynek eredménye - többek között - a mai formájában látható főtér, a Rákóczi út és annak palotái. Lestár Péter (1880-1896) és Kada Elek (1897-1913) 33 éven át folytatott vezetői tevékenysége nem csak anyagilag virágoztatta fel Kecskemétet, hanem tényleges várossá válásának adtak hatalmas lendületet. Tevékenységük idejét méltán nevezhetjük a város „aranykorának”.

Lestár Péter munkássága

[szerkesztés]

Lestár az Arany János utcától a Zsinagógáig terjedő beépített tömb 1893-as, illetve a mai Aranyhomok Szálloda helyén elterülő téren álló 6 db lakóház eltávolításával 1894-ben létrehozta a Széchenyi teret, és véglegesítette a mai Kossuth tér alakját is. Ő kezdte meg a Szabadság tér és a vasútállomás között "ünnepélyesebb" útvonal kialakításának előkészítését is (mai Rákóczi út).

Fontosabb épületek 1800-tól 1899-ig

Katona József Színház

Kada Elek munkássága

[szerkesztés]

Kada Elek, Lestár Péter nyomdokain indult el, sok megkezdett munkáját fejezte be. Kada szervezésében szanálták le a 42 méter szélességű, mai Rákóczi út nyomvonalát és beépítését is. A mai Rákóczi út 40 lakóház bontásával keletkezett 1902-ben. A 42 méter szélességű "Sugárút" első épületeként a Cifrapalota épült fel, majd a Leszámító és Pénzváltóbank palota, majd a Törvényszéki palota 1904-ben. Az Úri kaszinó és az MTA székház 1910- 1913-ban épültek. Napjainkban csak a Szecesszió városának nevezik Kecskemétet, mivel a történelmi városterületen mintegy 11 szecessziós épületet tekinthetünk meg.

Fontosabb épületek 1900-tól 1940-ig

Főbb nevezetességek

[szerkesztés]

1896-ban, a millennium évében emelték a városháza épületét. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült városháza alig 27 hónap alatt készült el. Nyugodt tömbjével, méltóságteljes egyszerűségével, majolikával díszített változatos homlokzatával és csipkés, a reneszánsz kastélyokra emlékeztető pártázatával meghatározó elemként, szervesen illeszkedik a kecskeméti főtérbe. A díszterem különlegességei Székely Bertalan freskói: a Vérszerződés és a Ferenc József megkoronázása. A falakon körben a magyar történelem kimagasló személyiségeinek, uralkodóinak képei láthatók. A közgyűlési terem egyik éke a 12 mázsa súlyú, 62 izzóból álló csillár. Az épület különleges szerkezete az óránként megszólaló harangjáték.

A történelmi főtér sajátossága, hogy az országban egyedülálló módon szinte az összes felekezet temploma megtalálható itt, így a török hódoltság ideje alatt épült református templom, a város legrégebbi épületeként számon tartott Barátok temploma, az Ybl Miklós tervezte Evangélikus templom, a Kecskeméten letelepedett görög kereskedők által építtetett Szentháromság ortodox templom éppúgy, mint az 1970-es években a Tudomány és Technika Házává átalakított zsinagóga, vagy a 18. század elején emelt piarista templom. A főtéren magasodik a város talán legismertebb épülete, a 73 méter magas Nagytemplom. A templom tornyából a turisták Kecskemét városképében gyönyörködhetnek.

A város méltó módon őrzi nagy szülötteinek szellemi hagyatékát, hiszen itt működik a Volt Ferences kolostor falain belül működő Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet a Kodály-iskola, a Katona József Társaság és számtalan Katona József nevét viselő intézmény.

Galéria

[szerkesztés]

Modern városformáló épületek 1950-től

[szerkesztés]

1945 után alapvető változások következtek be a város társadalmi és gazdasági szerkezetében. Az 1950-ben végrehajtott közigazgatási reform értelmében Kecskemét, az újonnan kialakított Bács-Kiskun megye székhelye lett.

Modern épületek a 20. század közepétől, melyek modern nagyvárosaias stílust kölcsönöznek a városnak:

A Katona József Megyei Könyvtár épülete

Oktatás

[szerkesztés]

Kecskemét belvárosában 6 általános iskola, 4 gimnázium, 3 középiskola és több felsőoktatási intézmény vagy kihelyzett kar található.

Általános iskola:

  • II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
  • Magyar Ilona Általános iskola
  • Piarista Általános Iskola
  • Református Általános Iskola
  • Tóth László Általános Iskola
  • Zrínyi Ilona Általános Iskola

Gimnázium:

Középiskola:

  • Csányi János Szakközépiskola
  • Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola
  • Szintézis Szakközépiskola

Főiskola, egyetem:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Kecskeméti Katona József Gimnázium - Oktatási Hivatal. [2017. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 18.)

Források

[szerkesztés]
  • Juhász István: Kecskemét város építéstörténete (Tiberias Bt., Kecskemét, 1998)
  • Heltai Nándor: Kecskemét (Kecskemét, 1998)
  • Tóth Pál-Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország (Tóth Könyvkiadó Kft., Debrecen, 2008)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Belváros_(Kecskemét)&oldid=25896275”