Ugrás a tartalomhoz

Bibliotyeka imenyi Lenyina metróállomás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bibliotyeka imenyi Lenyina metróállomás
OrszágOroszország
HelyArbat kerület
NévadóOroszországi Állami Könyvtár (nemzeti könyvtár, közkönyvtár, tájékozódási pont és archívum)
Állomáskód
  • 011
  • БЛ
Műemlékvédelmi besorolástentative cultural heritage site in Russia
Megnyitás1935. május 15.
Építész(ek)Szamuil Mironovics Kravec
Felhasználási terület
Legnagyobb mélység12 m
Peronnal rendelkező vágányok száma2
Része ennekmoszkvai metró
Szomszédos állomások
Vasútvonalak
Átszállási lehetőségek
Elhelyezkedése
Bibliotyeka imenyi Lenyina metróállomás (Moszkva)
Bibliotyeka imenyi Lenyina metróállomás
Bibliotyeka imenyi Lenyina metróállomás
Pozíció Moszkva térképén
é. sz. 55° 45′ 08″, k. h. 37° 36′ 31″55.752227°N 37.608652°EKoordináták: é. sz. 55° 45′ 08″, k. h. 37° 36′ 31″55.752227°N 37.608652°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Bibliotyeka imenyi Lenyina metróállomás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Bibliotyeka imenyi Lenyina (oroszul Библиоте́ка и́мени Ле́нина, magyarul szó szerint: Leninről elnevezett Könyvtár) a moszkvai metrónak az 1-es számú, piros színnel jelzett, Szokolnyicseszkaja nevű vonalán található egyik állomása. A Tverszkoj kerületben, a moszkvai Központi közigazgatási körzetben fekszik, a Mohovaja ulica alatt, a Kreml közelében. 1935. május 15-én nyitották meg az első moszkvai metróépítkezés keretében. A közeli, akkori nevén Lenin Könyvtárról nevezték el, aminek ma Oroszországi Állami Könyvtár a neve.

Az állomásnál négy metróvonal kereszteződik a legnagyobb moszkvai metrócsomópontot alkotva, amelynek többi három állomása az Arbatszkaja (Arbatszko-Pokrovszkaja vonal), az Alekszandrovszkij szad (Filjovszkaja vonal), valamint a Borovickaja metróállomás (Szerpuhovszko-Tyimirjazevszkaja vonal).

Építészeti kialakítása

[szerkesztés]

Az állomást egyetlen boltív fedi, ez volt az első ilyen kialakítású metróállomás Moszkvában.[1] A felszíni közlekedés fenntartása érdekében bányászati módszerekkel építették ki, bár a csarnok teteje a legmagasabb részén mindössze két méterre van a felszíntől. Az állomás hossza 160 méter, szélessége 20 méter.[2]

Forgalma

[szerkesztés]

2002-ben az állomás be- és kilépő forgalma a felszínről naponta átlagosan 14 850 utas volt,,[3] 190 ezer átszálló utas közlekedett a Borovickaja állomásra vagy onnan, 44 ezer az Arbatszkajáról, 84 ezer pedig az Alekszandrovszkij Szad állomásról, összesen tehát naponta 350 ezer fő használta az állomást.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Достижения советского подземного зодчества. // «Метрострой», № 4—5, 1971. С. 38—41.
  2. Библиотека имени Ленина
  3. статистические данные пассажиропоток за 2002

Fordítás

[szerkesztés]