Ugrás a tartalomhoz

Brontosaurus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brontosaurus
Evolúciós időszak: Késő jura 156,3–146,8 Ma
A Brontosaurus excelsus rekonstrukciója
A Brontosaurus excelsus rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Sauropodomorpha
Öregcsalád: Diplodocoidea
Család: Diplodocidae
Alcsalád: Apatosaurinae
Nem: Brontosaurus
Marsh, 1879
Szinonimák
  • Eobrontosaurus Bakker, 1998
  • Elosaurus Peterson & Gilmore, 1902
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Brontosaurus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Brontosaurus témájú kategóriát.

A Brontosaurus a hüllők (Reptilia) osztályának dinoszauruszok csoportjába, ezen belül a hüllőmedencéjűek (Saurischia) rendjébe, a Sauropodomorpha alrendjébe, a Sauropoda alrendágába és a Diplodocidae családjába tartozó nem.

A dinoszauruszok közül a Brontosaurus (jelentése: mennydörgő gyík) az egyik legismertebb, számos film, reklám, postabélyeg és egyéb árucikk szereplője.

Rendszertani besorolása

[szerkesztés]

Habár 1879-ben, felfedezésekor Othniel Charles Marsh a gyíkot Brontosaurusnak nevezte el, később az elnevezést az Apatosaurus szinonimájának tekintették és a fajt az Apatosaurusszal azonos nembe tartozónak tekintették.[1] 1903-ban a B. excelsust át is nevezték A. excelsusszá. Egy 2015-ben publikált brit-portugál kutatás alapján azonban a Brontosaurus nemet mégis lehet önállónak tekinteni,[2][3][4] bár nem minden paleontológus ért ezzel egyet.[5][6]Jelenleg egyedül a B. excelsust tekintik a B. nem egyetlen fajának, míg a B. parvus és a B. yahnahpin egy további "alnem" két faja.[7]

Rendszerezés

[szerkesztés]

A nembe az alábbi 3 faj tartozik:[2]

Előfordulásuk

[szerkesztés]

Ezek a dinoszauruszok a késő jura korhoz tartozó tithon korszak idején éltek, mintegy 156,3-146,8 millió évvel ezelőtt.[8][9] Maradványaikat Észak-Amerikában a Morrison-formációban találták meg.[10] Eddig Wyomingban, Coloradóban, Oklahomában és Utahban találták meg kövületeiket.[10]

Megjelenésük

[szerkesztés]

A Brontosaurus-fajok hosszú és vékony nyakkal, kis fejjel, növényevésre alkalmazkodott fogazattal, erőteljes felépítésű tömzsi testtel, és hosszú, ostorszerű farokkal rendelkeztek.[11][12] A kövületeikből ítélve ezek az állatok az orrtól a farokvégéig 22 méter hosszúak és 15 tonnásak lehettek.[13][14] Az egyik példány 112 csigolyájából 15 nyaki, 10 hátgerinci, 5 keresztcsonti (os sacrum) és 82 farokcsonti volt; a farokcsigolyák száma még ugyanazon fajon belül is változó.[15][16] A mellső lábaikon egy-egy karom ült; e karmok haszna még nem ismert, a feltételezések között fegyverként való használata vagy táplálék és egyéb tárgy megragadása is szerepelt.[15][17][17][18] Más, hasonló méretű Sauropoda nyomokból ítélve, ezek a hosszú nyakú dinoszauruszok naponta körülbelül 20-40 kilométeres távot tehettek meg, csúcssebességük legfeljebb 23–30 km/h lehetett.[14][19][20]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Riggs, E. S. (1903. augusztus 1.). „Structure and Relationships of Opisthocoelian Dinosaurs. Part I, Apatosaurus Marsh”. Publications of the Field Columbian Museum Geographical Series 2 (4), 165–196. o. 
  2. a b (2015) „A specimen-level phylogenetic analysis and taxonomic revision of Diplodocidae (Dinosauria, Sauropoda)”. PeerJ 3, e857. o. DOI:10.7717/peerj.857. PMID 25870766. PMC 4393826. 
  3. Gorman, James. „A Prehistoric Giant Is Revived, if Only in Name”, The New York Times, 2015. április 7. (Hozzáférés: 2015. április 7.) 
  4. ScientificAmerican.com The Brontosaurus is Back 2015-4-07
  5. D'Emic, M. 2015. "Not so fast, Brontosaurus". Time.com
  6. Prothero, D. 2015. "Is "Brontosaurus" Back? Not So Fast!". Skeptic.com.
  7. Tschopp, Emanuel, Roger B.J. (2015. április 7.). „A specimen-level phylogenetic analysis and taxonomic revision of Diplodocidae (Dinosauria, Sauropoda)” (angol nyelven). PeerJ 3, e857. o. DOI:10.7717/peerj.857. ISSN 2167-8359. 
  8. Trujillo, K. C. (2006). „Oxfordian U/Pb ages from SHRIMP analysis for the Upper Jurassic Morrison Formation of southeastern Wyoming with implications for biostratigraphic correlations”. Geological Society of America Abstracts with Programs 38 (6), 7. o. 
  9. Bilbey, S. A..szerk.: Carpenter, K.: Cleveland-Lloyd Dinosaur Quarry - age, stratigraphy and depositional environments, The Morrison Formation: An Interdisciplinary Study, Modern Geology 22. Taylor and Francis Group, 87–120. o. (1998) 
  10. a b Foster, J. (2007). Jurassic West: The Dinosaurs of the Morrison Formation and Their World. Indiana University Press. 389pp.
  11. Stevens, Kent A. (1999). „Neck Posture and Feeding Habits of Two Jurassic Sauropod Dinosaurs”. Science 284 (5415), 798–800. o. DOI:10.1126/science.284.5415.798. PMID 10221910. (Hozzáférés: 2008. augusztus 3.) 
  12. (2014) „Quantifying the effect of intervertebral cartilage on neutral posture in the necks of sauropod dinosaurs”. PeerJ 2, e712. o. DOI:10.7717/peerj.712. PMID 25551027. PMC 4277489. 
  13. Paul, Gregory S.. Princeton Field Guide to Dinosaurs. Princeton University Press (2010). ISBN 978-0-691-13720-9 
  14. a b Fastovsky, D. E.. Dinosaurs: A Concise Natural History [archivált változat]. Cambridge University Press, 165–200. o. (2009). ISBN 978-0-521-88996-4. Hozzáférés ideje: 2018. április 20. [archiválás ideje: 2015. szeptember 24.] 
  15. a b Gilmore, C. W. (1936. február 1.). „Osteology of Apatosaurus, with special references to specimens in the Carnegie Museum”. Memoirs of the Carnegie Museum 11 (4), 1–136. o. 
  16. Lovelace, D. M. (2007). „Morphology of a specimen of Supersaurus (Dinosauria, Sauropoda) from the Morrison Formation of Wyoming, and a re-evaluation of diplodocid phylogeny”. Arquivos do Museu Nacional 65 (4), 527–544. o. ISSN 0365-4508. 
  17. a b Upchurch, P. (1994). „Manus claw function in sauropod dinosaurs”. Gaia 10, 161–171. o. ISSN 0871-5424. 
  18. Martin, A. J.. Introduction to the Study of Dinosaurs (Second ed.). Blackwell Publishing, 560. o.. Sablon:ASIN (2006). ISBN 1-4051-3413-5 
  19. Sellers, W. I. (2012). „March of the Titans: The Locomotor Capabilities of Sauropod Dinosaurs”. PLoS ONE 8 (10), e78733. o. DOI:10.1371/journal.pone.0078733. PMID 24348896. PMC 3864407. 
  20. Pierson, D. J. (2009). „The Physiology of Dinosaurs: Circulatory and Respiratory Function in the Largest Animals Ever to Walk the Earth”. Respiratory Care 54 (7), 887–911. o. DOI:10.4187/002013209793800286. PMID 19558740. 

Források

[szerkesztés]
  • Marsh 1879: Amer. J. Sci., (3) 18, 503.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Brontosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.