Bugás sás

Bugás sás
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Alosztály:	Commelinidae;
Rend:	Perjevirágúak (Poales);
Család:	Palkafélék (Cyperaceae);
Nemzetség:	Sás (Carex);
Faj:	C. paniculata;
Tudományos név
	Carex paniculata; L.
Szinonimák
	Caricina paniculata (L.) St.-Lag.; Physiglochis paniculata (L.) Raf.; Rhynchopera paniculata (L.) Börner; Rhynchopera paniculata (L.) Fedde & J. Schust.; Vignea paniculata (L.) Rchb.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Bugás sás témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bugás sás témájú médiaállományokat és Bugás sás témájú kategóriát.

A bugás sás (Carex paniculata) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, ezen belül a perjevirágúak (Poales) rendjébe és a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó faj.

Fontosabb jellemzői

Évelő, erős, tömött, terebélyes zsombékot képező faj. Szára 40–100 centiméter magas, erős, vastag, háromszögletű, lapos oldalakkal. Az egész szár érdes. A tőlevél-hüvely vöröses- vagy feketésbarna, enyhén csillogó és ép. A levéllemez 2–7 mm széles, lapos és erősen érdes. A nyelvecske nagyon rövid. A virágzat laza, 10 cm hosszú, ritkán bókoló, az alján bugásan elágazó füzér. A bibék száma kettő. A pelyvák széles-tojásdadok, világosbarnák, fehér hártyásszélűek. A tömlő tojásdad alakú, 2–3 mm hosszú, csillogó, alig eres és egyenletesen csőrbe keskenyedik. A tömlő alapi és háti részén gyengén csíkozott és mindkét oldalán domború. A makkocska lapos, tojásdad alakú.

Alfajai

Carex paniculata subsp. calderae (A.Hansen) Lewej. & Lobin
Carex paniculata subsp. lusitanica (Willd.) Maire
Carex paniculata subsp. paniculata
Carex paniculata subsp. szovitsii (V.I.Krecz.) Ö.Nilsson

Élőhelye

Magassásosok, forráslápok. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él, valamint a Mátrában és a Csombárdi-réten is megtalálhatóak állományai.^[1]^[2]^[3]^[4]

Jegyzetek

↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
↑ Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
↑ Csombárdi-rét Természetvédelmi Terület (PDF). Duna-Dráva Nemzeti Park. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 17.)

Források

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

[2] A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

[3] Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

[4] Csombárdi-rét Természetvédelmi Terület (PDF). Duna-Dráva Nemzeti Park. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 17.)

[1]

[2]

[3]

[4]