CZ–4A hordozórakéta
Csang-cseng–4A (长征四号甲运载, ) | |
Egyéb elnevezés | Hosszú Menetelés–4A |
Funkció | űrhajózási hordozórakéta |
Gyártó | Sanghaji Űrrepülés-technológiai Akadémia |
Méret- és tömegadatok | |
Hossz | 41,9 m |
Törzsátmérő | 3,35 m |
Indulótömeg | 249.000 kg |
Hasznos teher tömege | 4680 kg |
Fokozatok | |
Fokozatok száma | 3 |
Első fokozat | |
Típusa | CZ–4A–1 |
Tüzelőanyaga | UDMH |
Oxidálóanyaga | N2O4 |
Tolóereje | 3265,143 kN |
Égésideje | 170 mp |
Második fokozat | |
Típusa | CZ–4A–2 |
Tüzelőanyaga | UDMH |
Oxidálóanyaga | N2O4 |
Tolóereje | 831,005 kN |
Égésideje | 135 mp |
Harmadik fokozat | |
Típusa | CZ–4A–3 |
Tüzelőanyaga | UDMH |
Oxidálóanyaga | N2O4 |
Tolóereje | 100,81 kN |
Égésideje | 400 mp |
Háromnézeti rajz | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csang-cseng–4A (长征四号甲运载, ) témájú médiaállományokat. |
A CZ–4A vagy Csang-cseng–4A (长征四号甲运载, , jelentése: „Hosszú Menetelés–4A”) háromfokozatú kínai hordozórakéta, melyet a CZ–3 (Csang-cseng–3 ( )) rakéta alapján fejlesztettek ki hogy műholdakat juttasson poláris és Nap-szinkron pályára. Néhol tévesen Csang-cseng–4 ( )-nek jelölik a típust.
Története
[szerkesztés]A 1982-ben kezdődött a CZ–4 fejlesztése és gyártása a Sanghaji Űrrepülés-technológiai Akadémián a CZ–3 alapján, eleinte mint annak tartalékrakétája. Azonban az első kommunikációs műhold sikeres feljuttatása után a feladata a meteorológiai műholdak Nap-szinkron pályára állítása felé tolódott.
A Hosszú Menetelés–4A háromfokozatú, folyékony hajóanyaggal ellátott hordozórakéta. Az első és második fokozat teljesen megegyezik a CZ–3 fokozataival. A két fokozat tetejére helyezték a szabályozható hajtóműves egységet, amelynek feladata a műholdak geoszinkron- vagy geostacionárius pályára helyezése. Egyszerre két műholdat tud pályára állítani. Osztálya megegyezik az amerikai Titan, az orosz R–36, vagy a francia Ariane rakétákkal.
Hordozórakétaként 1988. szeptember 6-án a Kína–24 kísérleti meteorológiai műholdat állította pályamagasságba. Utolsó repülése 1990. szeptember 3-án volt. Összes indítások száma: 2.
2000-ben Kína megkezdte az új generációs rakétacsalád fejlesztését.
Műszaki adatok
[szerkesztés]A rakéta induló tömege 240 tonna, teljes hossza 41,9, legnagyobb átmérője 3,35 méter. Motorteljesítménytől függően: egy 1400 kilogrammos műholdat 900 km, egy 1650 kilogrammos műholdat 600 km, egy 4680 kilogrammos műholdat 200 kilométeres magasságba tud juttatni.
Fokozat | Starttömeg | Üres tömeg | Tolóerő | Isp | Égési idő | Isp(sl) | Átmérő | Fesztáv | Hossz | Hajtóanyag | Hajtóművek |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1.: CZ–4A–1 | 192 700 kg | 9500 kg | 3265,143 kN | 289 mp | 170 mp | 259 mp | 3,35 m | 6 m | 24,66 m | N2O4/UDMH | 4 x YF–20B |
2.: CZ–4A–2 | 39 550 kg | 4000 kg | 831,005 kN | 295 mp | 135 mp | 260 mp | 3,35 m | 3,35 m | 10,41 m | N2O4/UDMH | 1 x YF–25/23 |
3.: CZ–4A–3 | 5150 kg | 1000 kg | 100,810 kN | 303 mp | 400 mp | 260 mp | 2,9 m | 2,9 m | 1,92 m | N2O4/UDMH | 2 x YF–40 |
Indítási napló
[szerkesztés]# | Dátum és időpont (UTC) | Starthely | Teher | Keringési pálya | Kilövés eredménye |
Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|---|
1. | 1988. szeptember 6. 20:30 | TSLC, LA-7 | FY-1A | Napszinkron pálya | Sikeres | |
2. | 1990. szeptember 3. 00:53 | TSLC, LA-7 | FY-1B, QQW 1, QQW 2 | Napszinkron pálya | Sikeres |
Források
[szerkesztés]- Chang Zheng 4 (angol nyelven). astronautix.com. (Hozzáférés: 2018. szeptember 24.)
- CZ-4 (Chang Zheng-4) (angol nyelven). skyrocket.de. (Hozzáférés: 2018. szeptember 24.)
- CZ-4A /-4B /-4C (angol nyelven). b14643.d. (Hozzáférés: 2018. szeptember 24.)