Caranx hippos

Caranx hippos
	Kifejlett példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Tüskésúszójúak (Acanthopterygii);
Csoport:	Percomorpha;
Rend:	Sügéralakúak (Perciformes);
Alrend:	Sügéralkatúak (Percoidei);
Család:	Tüskésmakréla-félék (Carangidae);
Nem:	Caranx; Lacépède, 1801
Faj:	C. hippos;
Tudományos név
	Caranx hippos; (Linnaeus, 1766)
Szinonimák
Szinonimák
	Carangus esculentus Girard, 1859; Carangus hippos (Linnaeus, 1766); Caranx antilliarum Bennett, 1840; Caranx caninus (non Günther, 1867); Caranx carangua Lacepède, 1801; Caranx carangus (Bloch, 1793); Caranx crysos (non Mitchill, 1815); Caranx defensor DeKay, 1842; Caranx erythrurus Lacepède, 1801; Caranx esculentus (Girard, 1859); Caranx hippos caninus Günther, 1867; Caranx hippos hippos (Linnaeus, 1766); Caranx hippos tropicus Nichols, 1920; Caranx hippus (Linnaeus, 1766); Scomber carangus Bloch, 1793; Scomber hippos Linnaeus, 1766; Trachurus cordyla Gronow, 1854;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Caranx hippos témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Caranx hippos témájú kategóriát.

A Caranx hippos a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a tüskésmakréla-félék (Carangidae) családjába tartozó faj.

A Caranx halnem típusfaja.

Előfordulása

A Caranx hippos előfordulási területe az Atlanti-óceán. Keleten Portugáliától Angoláig fordul elő, beleértve a Földközi-tenger nyugati felét is. Míg nyugaton az elterjedése a kanadai Új-Skóciától kezdve, a Mexikói-öblön és a Nagy-Antillákon keresztül, egészen Uruguayig tart. A Kis-Antillák tengervizeiből hiányzik. Az Indiai-óceánban észlelt példányok, valószínűleg a Caranx ignobilishoz tartoznak. Egyes ichthiológus a Csendes-óceánban élő Caranx caninust azonosnak tartja a Caranx hipposszal.

Megjelenése

Ennek a halnak az átlagos hossza 75 centiméter, de elérheti a 124 centimétert is. 66 centiméteresen már felnőttnek számít. A legnagyobb kifogott példány 32 kilogrammos volt. A hátúszóján 9 tüske és 19-22 sugár van, míg a farok alatti úszóján 3 tüske és 15-18 sugár látható. Az oldalvonalán 23 darab pajzsszerű pikkelye van. A hasi része majdnem pikkelytelen. A felnőtt állat a homloka meredek, a szája széle a szeme mögött van. A háti része az olívazöldtől a kékeszöldig változik; az oldalai ezüstösek. A kopoltyúfedő mögött egy nagy fekete folt látható; egy kisebb fekete folt a mellúszó tövénél is van. A farokúszó és tájéka sárgás.

Életmódja

A mérsékelt övtől egészen a trópusokig sokféle vízben megtalálható, lehet az brakkvíz vagy sós tengeri; a korallszirtek közelében vagy a nyílt óceánon. 1-350 méteres mélységek között élhet, azonban 200 méternél mélyebbre ritkán hatol le. Az ivadék és fiatal főleg a folyótorkolatokban és a partok közelében él, míg a felnőtt főleg nyílt vízi. A fiatalok rajokba tömörülnek, míg az idősebb felnőttek inkább magányosak. Kisebb halakkal, kis rákokkal és egyéb gerinctelenekkel táplálkoznak. Kifogásakor gyakran hörgő hangokat hallat. Az ikrái a nyílt vízben lebegnek.

Felhasználása

A Caranx hipposnak ipari mértékű halászata van. A sporthorgászok is kedvelik. Néha ciguatera-mérgezést okozhat.

Képek

Források

Caranx hippos (Linnaeus, 1766) FishBase
Smith-Vaniz, W.F., J.-C. Quéro and M. Desoutter, 1990. Carangidae. p. 729-755. In J.C. Quero, J.C. Hureau, C. Karrer, A. Post and L. Saldanha (eds.) Check-list of the fishes of the eastern tropical Atlantic (CLOFETA). JNICT, Lisbon; SEI, Paris; and UNESCO, Paris. Vol. 2.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap