Ugrás a tartalomhoz

Claude Lévi-Strauss

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Claude Lévi-Strauss
2005-ben
2005-ben
Született1908. november 28.[1][2][3][4][5]
Brüsszel[6]
Elhunyt2009. október 30. (100 évesen)[7][1][2][4][5]
Párizs 16. kerülete[8][9]
Állampolgársága
Házastársa
  • Dina Dreyfus (1932–1945)
  • Rose Marie Ullmo (1946–1954)
  • Monique Roman (1954–)
SzüleiEmma Lévi-Strauss
Raymond Lévi-Strauss
Foglalkozása
Tisztségeseat 29 of the Académie française (1973. május 24. – 2009. október 30.)
IskoláiPárizsi Egyetem jogi kara
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend nagykeresztje
  • A Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének parancsnoka
  • Commander of the French Order of Academic Palms
  • a Koronarend parancsnoki fokozata
  • Az Országos Tudományos Rend Nagykeresztje
  • Commander of the Order of the Southern Cross
  • a Columbia Egyetem díszdoktora
  • az oxfordi egyetem díszdoktora
  • a Harvard Egyetem díszdoktora
  • a Montréali Egyetem díszdoktora
  • Fellow of the British Academy
  • Huxley Memorial Medal (1965)[10]
  • CNRS Gold medal (1967)[11][12]
  • Erasmus-díj (1973)
  • az Uppsalai Egyetem díszdoktora (1977)[13]
  • honorary doctorate at the Laval University (1979)[14]
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (1981. január 7.)[15]
  • International Nonino Prize (1986)
  • Aby Warburg Prize (1996)
  • Meister Eckhart Prize (2003)
  • Catalonia International Prize (2005)[16]
  • Ordem do Mérito Cultural (2007)
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeLignerolles
Claude Lévi-Strauss aláírása
Claude Lévi-Strauss aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Claude Lévi-Strauss témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Claude Lévi-Strauss (Brüsszel, 1908. november 28. – Párizs, 2009. október 30.) belgiumi születésű francia szociológus, etnológus és antropológus, a strukturalista mozgalom fő teoretikusa és a strukturális antropológia irányzatának megteremtője.

Élete

[szerkesztés]

Brüsszelben született, egy francia-zsidó család gyermekeként.[17] Párizsban filozófiát és jogot hallgatott. Marcel Mauss hatására ekkor kezdett el az etnológia és az antropológia iránt érdeklődni. 1935-től a São Pauló-i egyetemen a szociológia professzora volt, s közben jelentős terepmunkát folytatott az amazóniai indiánok között. 1942-től New Yorkban, 1945-től az 1990-es évek elejéig Párizsban tanított vallásetnológiát, vallásantropológiát és szociológiát, miközben a francia strukturalista mozgalom elismert, az irányzat módszertanát általános igénnyel is megfogalmazó vezéralakja lett. 1972-től a Francia Akadémia tagja.

Munkássága

[szerkesztés]

Lévi-Strauss alapvető tudományos problémája a vallási valóság és a mögötte megbúvó emberi gondolkodás szerkezetének alakulása a primitív népek, az írás előtti kultúrák világában. Első lépésben, brazíliai anyaga alapján a rokonsági struktúrák által tagolt archaikus társadalom nyelvi és kommunikációs rendszerét vizsgálta, tudattalan logikai struktúrák nyomait vélve felfedezni azok szerkezetében. Ebből építette fel a vad gondolkodás (la pensée sauvage) fogalmát, amely a régiek gondolkodását egy asszociációs és metaforikus logikára, valamint az arra épülő mágikus-totemisztikus magatartásra, mint az ősi vallás formájára vezette vissza.

Az archaikus gondolkodásról és a vallási valóság őstörténetéről vallott nézeteinek összefoglalását végül a mitológiákról írott, elsősorban amerikai indián anyagot feldolgozó könyvsorozatában tárta az olvasók elé, azt a tézisét támasztva alá, hogy a mítoszok nyelve egy olyan „ősvallás” kommunikációs valóságára utal, amelyben a valóság és annak nyelvtani interpretációja sajátos, logikán kívüli kapcsolatban van egymással.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Szomorú trópusok (Tristes tropiques), Paris: 1955
  • Anthropologie structurale, Paris: 1958
  • La pensée sauvage, Paris: 1962
  • Le totémisme aujourd'hui, Paris: 1962
  • Mythologiques 1-4., Paris: 1964-75
  • Les structures élémentaires de la parenté, Paris: 1967
  • L'Homme nu, Paris: 1971
  • Anthropologie structurale II., Paris: 1973
    • Strukturális antropológia I-II. Budapest, 2001, Osiris
  • Le regard éloigné. Anthropologie structurale III., Paris: 1983
  • Mythologica 1-4., Paris: 1971-75

Magyarul

[szerkesztés]
  • Szomorú trópusok; ford. Örvös Lajos, utószó Köpeczi Béla; Európa, Bp., 1973
  • Faj és történelem; ford. Bojtár Péter, tan. Boglár Lajos; Napvilág, Bp., 1999
  • Strukturális antropológia, 1-2.; ford. Saly Noémi, Szántó Diana; Osiris, Bp., 2001 (Osiris tankönyvek)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ Enciclopédia Itaú Cultural (portugál nyelven). Itaú Cultural. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ https://www.linternaute.fr/biographie/litterature/1775390-claude-levi-strauss-biographie-courte-dates-citations/, 2021. március 5.
  7. ↑ Edward Rothstein: Claude Lévi-Strauss, 100, Dies; Altered Western Views of the ‘Primitive’ (angol nyelven), 2009. november 4. (Hozzáférés: 2021. március 10.)
  8. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  9. ↑ Fichier des personnes décédées mirror
  10. ↑ https://www.therai.org.uk/awards/honours-prior-recipients/huxley-memorial-medal-and-lecture-prior-recipients
  11. ↑ https://wikif.hypotheses.org/901
  12. ↑ https://www.cnrs.fr/fr/personne/claude-levi-strauss
  13. ↑ Samhällsvetenskapliga fakultetens hedersdoktorer. Uppsalai Egyetem
  14. ↑ Liste complète des récipiendaires de 1864 à aujourd'hui. Laval Egyetem
  15. ↑ https://www.siv.archives-nationales.culture.gouv.fr/siv/rechercheconsultation/consultation/ir/pdfIR.action?irId=FRAN_IR_026438, 2019. április 23.
  16. ↑ http://web.gencat.cat/ca/generalitat/premis/pic/
  17. ↑ Susan M. Voss. „CLAUDE LEVI-STRAUSS: The Man and His Works”. Nebraska Anthropologist. 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Claude_Lévi-Strauss&oldid=26914986”