Ugrás a tartalomhoz

Csíkdelne

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csíkdelne (Delnița)
A Szent Jánosról elnevezett Árpád-kori templom
A Szent Jánosról elnevezett Árpád-kori templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségCsíkpálfalva
Rangfalu
KözségközpontCsíkpálfalva
Irányítószám537231
Körzethívószám0266
SIRUTA-kód83393
Népesség
Népesség761 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság629 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 24′ 46″, k. h. 25° 49′ 47″46.412901°N 25.829702°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 46″, k. h. 25° 49′ 47″46.412901°N 25.829702°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkdelne témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Csíkdelne (románul: Delnița) falu Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag Csíkpálfalvához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Csíkszeredától 8 km-re északkeletre, a Borzsova és a Delne patakok völgyében fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a szláv dolina (= völgy) főnévből ered. (A román delniță birtokot, földecskét jelent.)

Története

[szerkesztés]

Nevét 1333-ban a pápai tizedjegyzék említette először Delna Dilna néven. Már ekkor templomos hely volt, székely lakossággal.

1495-ben említette egy oklevél Abram de Delne és Vicentius de Delne a széki tisztség képviselői közt az Olt vizén lévő malmok ügyében folyt perben.

1608-ban Brassóban adott ki rendeletet Báthory Gábor fejedelem Csík-, Gyergyó-, Kászonszék főtisztjeinek: özvegy Pekry Lőrincné Lázár Erzsébet Delnén levő földjeinek visszaadásáról.

1910-ben 699 magyar lakosa volt, ebből 698 római katolikus volt.

A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 15. századi.
  • Határában a falutól 1 km-re nyugatra magányosan áll az elpusztult Tordafalva falu Árpád-kori eredetű Szent János temploma. Az egykori falu lakói alapították a mai Csíkpálfalvát. A templomot Mátyás korában gótikus stílusban bővítették, korabeli freskói és 1675-ben készült szárnyasoltára van. 103 fakazettából álló mennyezete magyaros díszítőelemeket tartalmaz. Déli falának freskóit 1934-ben tárták fel.

Híres emberek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]