Ugrás a tartalomhoz

Csömörlő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csömörlő (Ciumărna)
Csömörlő fatemploma
Csömörlő fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségAlsóegregy
Rangfalu
KözségközpontAlsóegregy
Irányítószám457282
SIRUTA-kód142453
Népesség
Népesség453 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 27″, k. h. 23° 07′ 57″47.124133°N 23.132467°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 27″, k. h. 23° 07′ 57″47.124133°N 23.132467°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Csömörlő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Csömörlő (románul Ciumărna) település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szilágy megyében, Zilahtól keletre, Zilah és Alsóegregy között, a Meszes-hegység keleti lábánál, egy szűk völgyben fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Csömörlő neve szláv eredetű szó, nevét az oklevelek 1460-ban említették először Chebernye néven, mint Dobokai János birtokát.

1473-ban Chemernye, 1558-ban Csemernye, 1722-ben Csömerlő-Nyárló néven írták nevét.

1460-ban Dobokai János zálogba adta Kusalyi Jakabfi Györgynek, majd 1461-ben Dobokai Miklósnak.

1467-ben Mátyás király Dobokai Miklós birtokát a Mindszenti család tagjainak adományozta.

1522-ig Dobokai Miklósé, akitől a falu felét Bélteki Drágffy János vette meg.

1558-ban Csömörlőt Izabella királynétól és János Zsigmondtól Bánffy Pál, Nyújtódi István, Tóth Mihály, Nagymihályi Anna és János, Kendi Katalin és Mihály, Szalánchi Dorottya és János és mindkét nembeli utódai kapták adományba.

1837-ben birtokosai voltak a Rédei, Kun grófok, Kabós, Titkos, Simándi, Incze, Décsei, Gazda, Medgyaszai, Szilágyi nemesek, Bánffy, Wesselényi bárók, Farkas, Miksa, Zombori, Katona családok.

1890-ben 597 lakosa volt, melyből 21 magyar, 572 oláh, 4 egyéb nyelvű, eebből 284 görögkatolikus, 281 görögkeleti, 20 református, 12 izraelita volt. A házak száma 126 volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 250–253. o. Online elérés

Képgaléria

[szerkesztés]