Ugrás a tartalomhoz

Csütörtökhely

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csütörtökhely (Spišský Štvrtok)
Szent László templom és Szapolyai-kápolna - Szepescsütörtökhely
Szent László templom és Szapolyai-kápolna - Szepescsütörtökhely
Csütörtökhely zászlaja
Csütörtökhely zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásLőcsei
Rangközség
Első írásos említés1263
PolgármesterJán Greš
Irányítószám053 14
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámLE
Népesség
Teljes népesség2578 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség171 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság560 m
Terület14,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 00′ 07″, k. h. 20° 28′ 04″49.001944°N 20.467778°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 07″, k. h. 20° 28′ 04″49.001944°N 20.467778°E
Csütörtökhely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csütörtökhely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csütörtökhely (szlovákul Spišský Štvrtok, németül Donnersmarkt) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A Szepesi-medence délkeleti részén, Poprád és Igló között, fontos történelmi kereszteződésen fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu kataszterében kalkolitikum kori lelőhely található (péceli kultúra).

Vásárait csütörtöki napon tartotta, erről kapta a nevét. A mai Csütörtökhely elődje a tatárjáráskor elpusztult Szentlászló nevű magyar település volt. Az első bejegyzések 1263-ból valók. Szepességi lándzsás nemesek alapították újra, megőrizve I. László tiszteletének hagyományát. Gazdagságuk alapja az aranybányászat volt. 1412-től a 16 el nem zálogosított szepesi települések tartományának a központja (amelyek nem voltak lengyel zálogban). Lakosainak kiváltságos joga volt az aranybányászat, s 1774-ben itt székelt a Szepesi Kamara is.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DONNERSMARK. Svertek. Quintoforum. Német, és tót Város Szepes Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, egy a’ 16. Szepesi Városok közzűl, lakosai katolikusok, fekszik Lőtsétöl mint egy mértföldnyire, Csötörtök falva nevezet alatt.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Csötörtökhely, (Quintoforum, Donnersmark) tót mváros, Lőcséhez nyugotra 1 1/4 mfdnyire, a liptai országutban: 606 kath., 8 evang. lak. Van itt a minoritáknak zárdája s a plébániai szolgálatot is ők teszik. Hajdan itt volt a kamarai igazgatóság széke, melly most Kassán létez. F. u. gr. Csáky.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

Lakosainak száma 2001-ben 2273 fő volt.

2011-ben 2433 lakosából 2211 szlovák és 105 cigány.

Híres emberek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A település szélén, egy kis dombon áll Szent Lászlóról, a lovagkirályról elnevezett plébániatemplom.[4] A román stílusú templomot (13. század, tatárjárás után) gótikus kétemeletes kápolnával bővítette ki a Szapolyai-család. Egyhajós szentélye egyenes záródású, huszártornyos. Nyugati, homlokzat előtti négyzetes tornya körerkélyes, négyfiatornyos, gúlasisakos. A templom mellé az emeletes elrendezésű gótikus kápolnát (a szepeshelyi katedrálishoz hasonlóan) Zápolyai István építtette 1473-ban. Egyes kutatók Kassai István művének tartják. Jellegében hasonló a közeli szepeshelyi Zápolya-kápolnához. Alapterületében ugyan valamivel kisebb, de részletkimunkálásában előbbinél gondosabb. Az alsó szint szolgált a Zápolyaiak temetkezési helyéül, a felső szint a Nagyboldogasszonyról (Szűz Mária mennybeviteléről) elnevezett kápolna. A magyarországi gótika egyik legtökéletesebb, legarányosabb alkotásaként tartják számon. A klasszikus gótikus kápolnák típusának megfelelően, karcsú pillérek fölött lebegő hálóboltozatos építmény. Mérműves, halhólyagos motívumú, festett üvegablakai magyar szenteket ábrázolnak. Nagyon szépek a boltozatot tartó pillérek, s a lendületes ívű függő karzat faragott díszítései. A kápolna helyreállítását a 19. század végén Alpár Ignác végezte. A templom mellett áll az egykori, középkori kolostorépület, itt lehet kulcsot kérni a templomhoz.

Lásd még

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  4. Szent László-templom és kápolna Archiválva 2018. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, muemlekem.hu