Csona
| Csona | |
| Чона | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Föderációs alany | Irkutszki terület Jakutföld |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 802 km |
| Vízhozam | 93,3 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 40 600 km² |
| Forrás | Közép-szibériai-fennsík |
 é. sz. 59° 26′ 10″, k. h. 108° 49′ 44″59.436079°N 108.828984°E | |
| Torkolat | Viljuj |
| é. sz. 62° 04′ 31″, k. h. 110° 41′ 27″62.075163°N 110.690918°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Viljuj vízgyűjtő medencéje | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csona témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Csona (oroszul: Чона) folyó Oroszországban, Kelet-Szibériában, Jakutföld délnyugati részén és az Irkutszki területen, a Viljuj jobb oldali mellékfolyója.
Földrajz
[szerkesztés]Hossza: 802 km, vízgyűjtő területe: 40 600 km², évi közepes vízhozama az alsó folyásán 93,3 m³/s. A Viljuj harmadik leghosszabb és legbővízűbb mellékfolyója (a Márha és a Tyung után).
A Közép-szibériai-fennsík délkeleti részén ered. Kezdetben az Irkutszki terület Katangai járásában folyik észak felé, Jakutföldre érve keletre, majd északra fordul. Alsó folyása 170 km hosszan a Viljuji-víztározó széles öblévé változott, ez a rész hajózható. A partok mentén nincs jelentősebb állandó település.
A folyó október közepére befagy (felső folyásán szinte fenékig). A jégpáncél olvadása május elején kezdődik, a jégzajlás kb. hét napig tart.
Legnagyobb mellékfolyója a jobb parton beömlő Vakunajka (362 km). A víztározó öblébe torkollik két jelentősebb bal oldali mellékfolyója, a Gyekinde (Дьэкиндэ, 158 km) és a Gyelinde (Дьэлиндэ, 122 km).
Ipari tevékenység
[szerkesztés]A folyó felső folyásának bal partja mentén, Jerbogacson járási székhelytől kb. 100 km-re keletre jelentős gáz- és olajkitermelés folyik (felső-csonai lelőhely, Verhnyecsonszki lelőhely, Верхнечонское месторождение). A Felső-Csona és kis mellékfolyói (Nyeltoska, Ignyala, Molcsalun) mentén elterülő olajmezőt 1978-ban fedezték fel. 2005-ben kezdték meg a folyamatos termelést, összesen 428 olajkútja üzemel. A lelőhelytől 572 km hosszú olajvezetéket fektettek le Uszty-Kutig (légvonalban 420 km). Az olajmezőn 2015-ben összesen közel 9 millió tonna olajat termeltek ki.[1][2] A Csona völgye mentén, az Irkutszki terület és Jakutföld határán további szénhidrogén mezők nyitása várható.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Система транспорта нефти Верхнечонского нефтегазоконденсатного месторождения. Проект. Archiválva 2021. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (Moszkva, 2006, hozzáférés: 2021-07-31)
- ↑ Реферат (Diplomamunka, Krasznojarszk, 2016. Hozzáférés: 2021-07-31)
- ↑ Проект «Чона» Archiválva 2021. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (https://dvp.gazprom-neft.ru Archiválva 2021. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, hozzáférés: 2021-07-31)
