Dávid Károly
| Dávid Károly | |
| Született | 1903. március 8. Budapest |
| Elhunyt | 1973. november 30. (70 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Bodon Ferencné, Dávid Éva Dávid Anna dr. Dávid Károly |
| Munkái | |
| Jelentős épületei | Népstadion (ma Puskás Ferenc Stadion) Ferihegyi Repülőtér (ma Liszt Ferenc) repülőtér MOM kultúrház (ma MOM Kulturális Központ) |
| Díjai | Kossuth-díj posztumusz Ybl Miklós-díj |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dávid Károly témájú médiaállományokat. | |
Ifj. Dávid Károly (Budapest, 1903. március 8. – Budapest, 1973. november 30.) Kossuth-díjas és posztumusz Ybl Miklós-díjas magyar építész.
_rep%C3%BCl%C5%91t%C3%A9r,_v%C3%A1r%C3%B3csarnok._Fortepan_84663.jpg)
Életútja
[szerkesztés]A Dávid család két generáció óta jó nevű építési vállalatot tartott fenn Dávid János és fiai néven. Sok, máig fennálló munkájuk van, mint például a fiumei kikötő. A fiatal Dávid, aki maga is részt vett a vállalat munkájában, meglehetősen sok évig tanult – 1922-től 1931-ig – a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán. 1931–1932 folyamán tanulmányutat tett Olaszországba, Ausztriába, Dániába és Hollandiába. 1932-ben kilenc hónapot töltött el Le Corbusier párizsi irodájában, ahol a Svájci Pavilon terveivel foglalkozott.
Magyarországra való visszaérése után azonnal felvette a kapcsolatot a modern építészet hazai képviselőivel, és belépett a CIAM-ba. 1933-ban saját irodát nyitott Budapesten. A XI. kerület Somlói út 76. alá tervezett saját lakóháza a legismertebb modern épületté vált, amelyen világosan tükröződik Le Corbusier hatása. A ház a második világháborúban elpusztult, és alaprajzai és homlokzatai csak az egykori publikációkból – Tér és Forma – ismertek. Az 1930–1940-es években állandó résztvevője és gyakori díjazottja volt a legjelentősebb hazai és nemzetközi pályázatoknak többek között a Nemzeti Sportcsarnok és az isztambuli kikötő felvételi épületének tervével. Legfontosabb megvalósult terve ebből a korszakból a Ferihegyi repülőtér felvételi épülete (ma: Ferihegy I. terminál), amelynek kivitelezése 1948-ban fejeződött be.
A háború után, 1949-től a Középülettervező Vállalat műteremvezetőjeként dolgozott. Az 1950-es években a korszak egyik legnagyobb épülete, a Népstadion tervezését irányította. Az 1960-as években sok ipari épületet, középületet, munkás-, diák- és nővérszállót, iskolát és művelődési házat tervezett. 1959-től a Magyar Építészek Szövetsége elnöke volt.
1973. november 30-án hunyt el. Hamvait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Családja
[szerkesztés]Gyermekei: Bodon Ferencné Dávid Éva építészmérnök, Dávid Anna orvos, dr. Dávid Károly belgyógyász. Testvérei: Dávid Gyula zeneszerző és Dávid János.
Főbb munkái
[szerkesztés]Épületek
[szerkesztés]
- 1932–1933. Budapest, XI. kerület, Somlói út 76. Saját családi háza.
- 1935. Budapest Nemzetközi Vásár főkapuja
- 1939–1948. A Ferihegyi repülőtér felvételi épülete (MŰEMLÉK)[1]
- 1948–1953. Népstadion (munkatársak: Borosnyai Pál, Harmos Zoltán, Fecskés Tibor, Pelikán József)[2]
- 1950–1954. Budapest. XII. kerület, Csörsz utca 18. MOM Kultúrház (MŰEMLÉK)[3]
- 1950. Mátészalkai SZTK rendelő
- 1951. Budapest, XI. kerület, Fehérvári út 47. Fővárosi Művelődési Ház
- 1954. Szombathely, Ápolónőképző Iskola
- 1958. Szentes, Tisztasági és termálfürdő
- 1960. Eger, Fedett uszoda
- 1962. Miskolc, Kilián György Gimnázium
- 1963. Budapest, I. kerület, Táncsics Mihály u. 20 lakóház
- 1970. Szegedi fedett uszoda
- Pongrácz úti OTI-lakóházak (Budapest)
- Magyar Diószegi Cukorgyár, tisztviselőlakások
- Selypi Cukorgyár egészségháza
- Hazai Fésűsfonó kultúrháza (Budapest)
- Pamuttextil Művek kultúrháza (Budapest)
- Szegedi Felső-Tiszaparti Iskola
- Csepeli munkásszálló
- Diósgyőri Gimnázium
- Ózdi Gimnázium
- Oroszlány-Bányatelepi iskola
- Miskolc, Selyemréti Kollégium
- Fémbútor és Drótszövetgyár irodaháza
- Pápa, Tisztasági fürdő
Emlékművek
[szerkesztés]- 1960. Kispesti Felszabadulási emlékmű (Budapest XIX. kerület Lenin tér) Szobrász: Tar István[4]
- 1960. Szegedi Tanácsköztársaság emlékmű (lebontva) Szobrász: Segesdi György[5][6]
- 1966. Virág Benedek-emlékszobor Szobrász: Pátzay Pál
- 1967. Marx–Engels-emlékmű Szobrász: Segesdi György
- 1969. Szegedi Lenin-emlékmű Szobrász: Kiss István
- Zalka Máté-emlékmű Szobrász: Segesdi György
- Debrecen, Felszabaduládi emlékmű Szobrász: Kiss István
- Várpalota, Felszabaduládi emlékmű Szobrász: Kovács Ferenc
- Szolnok, Felszabaduládi emlékmű Szobrász: Kovács Ferenc
- Budapest, Haydn emlékmű Szobrász: Kocsis András
- Budapest, Mikszáth-emlékmű Szobrász: Kocsis András
- Budapest, Ady Gimnázium Ady-szobor Szobrász: Várady Sándor
Galéria
[szerkesztés]-
Ferihegy 1 főbejárat (1939–1948) -
Ferihegy 1 homlokzati részlet (1939–1948) -
MOM Kultúrház (1950–1954) -
MOM Kultúrház
Díjai
[szerkesztés]- Kossuth-díj (1954)
- Posztumusz Ybl Miklós-díj (2010)[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Műemlékem.hu
- ↑ Népstadion és Intézményei. MŰEMLÉKEM.hu
- ↑ MOM. kultúrház. MŰEMLÉKEM.hu
- ↑ Tar (Theisz) István. [2008. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 7.)
- ↑ Segesdi György ARTPORTAL. [2013. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 7.)
- ↑ Szeged. Tanácsköztársaság emlékmű. [2009. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 7.)
- ↑ Posztumusz Ybl Miklós-díj 2010. Építészfórum, 2010. április 6.
Források
[szerkesztés]- Ki kicsoda? (Kossuth, 1972)
- Magyar életrajzi lexikon 1900–1990. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest, 2001, Arcanum.
- Magyar építészet 1945–1955 (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1955)
- Máté Pál: Dávid Károly (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1974, Mai magyar művészet)
- Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 65. o. ISBN 963-10-1780-X
- Rados Jenő: Magyar építészet története. Műszaki, 1971. 379-380. o.
- Tölgyes Orsolya: Dávid Károly ifj. Artportal.hu
További információk
[szerkesztés]- Magyarország a XX. században III. Szerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 1998.