Darjal-szoros

Darjal-szoros (დარიალის ხეობა, Darialis Kheoba)
Darjal-szoros, Grúzia
Országok	Grúzia, Oroszország
Hely	Kazbek, Tyerek-folyó
Hosszúság	13 km
Tszf. magasság	1447 m
Elhelyezkedése
Darjal-szoros Pozíció Grúzia térképén
é. sz. 42° 44′ 41″, k. h. 44° 37′ 21″42.744722222222, 44.6225
A Wikimédia Commons tartalmaz Darjal-szoros témájú médiaállományokat.

A Darjal-szoros, Darial Gorge (grúz nyelven: დარიალის ხეობა, Darialis Kheoba, orosz nyelven: Дарьяльское ущелье, oszétul: Арвыком, Arvykom, ingus nyelven: Башлоам-Чу) folyószoros vagy szurdok az orosz–grúz határon.

Fekvése

A Kazbek keleti részén, Vlagyikavkaztól délre található.

Nevének eredete

A Darjal, Darial név a perzsa Dar-i Alanan (Alánok kapuja) szókapcsolatból ered. Az arabok Bab al-Lan, azaz Alán-kapu névvel illették. Forrásaink szerint a szorost egykor az alánok ellenőrizték. Országuk, Alánia a Kaukázus északi előterében helyezkedett el.

Földrajza

A Darjal-szoros a Tyerek folyóval

A Darjal-szurdok – az idők folyamán a Tyerek folyó vájta ki – 13 kilométer hosszúságú. Meredek gránitfalai néhány helyen elérik az 1800 méter magasságot is.

Története

A Darjal-szorosról már az ókorból is maradtak fenn leírások, adatok. Plinius szerint itt volt a Kaukázus átjárója, kapuja. Északról a pusztai nomád népek és a Kaukázuson túl élők ezen és a Kaszpi-tenger nyugati partjánál fekvő Derbenti-kapun keresztül jutottak el Kis-Ázsiába. Az 1238–1239-es mongol támadáskor a környéken élő alánok és oszétok ezen keresztül menekültek a hegyekbe, de a szoros bejáratánál álló alán erődöt a mongolok sohasem tudták bevenni.

A Darjal-hágó történelmileg is fontos hely volt, mivel a Kaukázus hegységnek mindössze két átjárója (szorosa) volt, a másik a Derbenti-hágó. A Darjal-szoros átjárója nemcsak a távoli országokat kötötte össze, hanem kapuként, a Kaukázus áthatolhatatlan gerincének lezárásával, nagyobb túlerővel szemben is védelmül szolgált.

A szoros bejáratánál - a régészeti ásatások adatai szerint már az i. sz. e. 4. században is erődítmény állt, melyet az ókorban a rómaiak is megerősítettek; neve többnyire ibériai (betű szerint Császári) kapu (Caesarian Gate) néven volt ismert. A helyet később a grúziai évkönyvek említették darialani néven; Sztrabón Porta Caucasica és Porta Cumana néven; Ptolemaiosz Fortes Sarmatica, néha Porta Caucasica és Portae Caspiae néven említette; a tatárok Dariolynak nevezik.

Források

• Alemany, A. (2000): Sources on the Alans. A Critical Compilation. In Di Cosmo, N. and Sinor, D. (eds.): Handbook of Oriental Studies. Section 8. Uralic & Central Asian studies. Vol. 5. Leiden – Boston – Köln.
• Darial. Encyclopaedia Britannica. Volume 7.
• Szkripkin, A. (é. n.): Az alánok megjelenésének idejéről Kelet-Európában és a származásukról.
• [1]