Donji Volar
Donji Volar | |
Közigazgatás | |
Ország | Bosznia-Hercegovina |
Entitás | Szerb Köztársaság |
község | Prijedor |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 52 |
Népesség | |
Teljes népesség | 164 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 12,4 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 13,21 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 58′ 34″, k. h. 16° 34′ 14″44.976100°N 16.570600°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 34″, k. h. 16° 34′ 14″44.976100°N 16.570600°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Donji Volar (szerbül: Доњи Волар, egykor Volar Srpski), szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 54, közúton 68 km-re nyugat-északnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 15 km-re nyugatra, a Volar-patak völgyében, valamint a környező dombvidéken, 130 – 250 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, kis falucskából áll.
Népessége
[szerkesztés]Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 287 | 154 |
Bosnyák | 2 | 0 |
Horvát | 50 | 8 |
Jugoszláv | 4 | 0 |
Egyéb | 1 | 2 |
Összesen | 344 | 164 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben Volar Srpski településen 86 háztartást, 491 ortodox szerb és 54 katolikus lakost találtak.[4] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 106 háztartása és 697 lakosa volt.[5] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. Donji Volar 1963-ig Ljubija község része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]Ortodox temploma a temető mellett áll. Egyhajós, keletelt épület, félköríves apszissal és a nyugati homlokzat felett emelkedő harangtornnyal.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 198. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
További információk
[szerkesztés]