Eeklo

	Eeklo
	A városháza és a harangtorony
; Eeklo címere	; Eeklo zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Belgium
Régió	Flandria
Közösség	Flamand Közösség
Tartomány	Kelet-Flandria
Járás	Eeklo
Polgármester	Koen Loete (CD&V/N-VA/E.L.D.)
Körzethívószám	09
Testvérvárosok	Lista Bagnols-sur-Cèze; Braunfels; Feltre; Newbury; Carcaixent;
	Népesség
Teljes népesség	20 890 fő (2018. jan. 1.)
Férfi	49,11%
Nők	50,89%
Népsűrűség	654 fő/km2
	Kor szerinti eloszlás (2006)
0–19	20,44%
20–64	59,61%
65 felett	19,96%
Más nemzetiségűek	2,07% (2007. január 1.)
	Gazdaság
Munkanélküliségi ráta	10,07% (2006. január 1.) %
Átlagos éves jövedelem	13 024 €/fő (2003)
	Földrajzi adatok
Terület	30,05 km2
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 51° 11′ 09″, k. h. 3° 33′ 50″51.185800°N 3.563900°EKoordináták: é. sz. 51° 11′ 09″, k. h. 3° 33′ 50″51.185800°N 3.563900°E
	Eeklo weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Eeklo témájú médiaállományokat.

Az azonos nevű közigazgatási körzetért lásd: Eeklo járás.

Eeklo belga város, amely Flandria régióban, Kelet-Flandria tartományban található. A városhoz a Meetjesland néven ismert tájegység központja közel 20 000 lakosával. A település 1240-ben nyerte el a városi címet I. Johanna flamand grófnő uralkodása alatt.

A név eredete

A város neve holland eredetű, az "eek" (tölgy) és a "lo(o)" (erdő) szavakból rakták össze. Feltehetően a környéken ma is megtalálható erdős-cserjés területekre utal. A területen kelet-nyugati irányban vonuló homoktöltésre a rómaiak építettek utat, az itt megtelepedő cserjék pedig jó tájékozódási pontot jelenthettek az utazóknak.

Történelme

A település 1240-ben kapott I. Johanna flamand grófnőtől, ekkor a térség a flamand grófok vadászbirtoka volt. Eeklo eredetileg Bruges része volt, de a textilipar fellendülésével a város fejlődésnek indult, önállósodott. Az évek során a város körüli mocsarakat lecsapolták, farmokat alapítottak, amelyeknek maradványait még ma is lehet látni (Groot Goed). De a legtöbb flamand városhoz hasonlóan Eeklo gazdasága is a textilkereskedelmen alapult és ennek érdekében kereskedelmi kapcsolatokat épített ki hatalmas szomszédaival, Genttel és Brugge-el.

A 16. század során Eeklo a katolikus Dél és a protestáns Észak közötti határ közelébe került, a németalföldi szabadságharc során olyan sok pusztítás és támadás érte a várost, hogy lakói majdnem elvándoroltak. A 18. - 19. században a város és környéke ismét fejlődésnek indult, ismét csak a textiliparnak köszönhetően. A város legtöbb iskolája és neogótikus középülete ebből a korszakból származik.

Érdekességek és látnivalók

A városháza és a hozzá tartozó harangtorony az UNESCO világörökség része^[2] (lásd még Belgium és Franciaország középkori harangtornyai)
A városban számos érdekes és szép templom található, mint pl. a Sint-Vincentiuskerk és a Szent Szív Klinika kápolnája (Heilig Hartkliniek).
A közelben találhatő “Het Leen” parkban múzeum és arborétum található.

Események

Minden nyáron július utolsó hétvégéjén kerül sor a Meetjeslandse Balloonmeeting, a belga hőlégballonosok legnagyobb találkozójára.^[3]
A nyár folyamán rendszeresen koncerteket adnak a “Het Leen” parkban.
Szeptember során rendezik meg Flandria legnagyobb bolhapiacát (kermesse) a városban.

Híres lakosok

Leon L. Van Autreve, az Amerikai Egyesült Államok hadseregének egyik főtisztje (1920–2002)
Eric De Vlaeminck, 7-szeres világbajnok kerékpárversenyző (1945–)
Roger De Vlaeminck, kerékpárversenyző , 1975-ben világbajnok (1947–)
Paul Van Hyfte, kerékpárversenyző
Rudy Matthijs, kerékpárversenyző
Frederik Willems, kerékpárversenyző
Dirk Braeckman, művész, fotográfus (1958–)
Olivier De Cock, (1975–) labdarúgó-játékos
Maarten Martens, (1984–) labdarúgó-játékos
Tonny Mols, (1969–) labdarúgó-játékos
Guido van Heulendonk (Guido Beelaert írói álneve), író
Karel Lodewijk Ledeganck író
Roos van Acker, művész, a "Studio Brussel" rádióállomás műsorvezetője
Peter Van de Veire, rádiós műsorvezető