Első román iskola
| Első román iskola | |
 | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés | Brassó  |
| Cím | Piața Unirii 2–3 |
| Alapítva | 1961 |
| LMI-kód | BV-II-m-A-11589.02 |
| Építési stílus | barokk építészet |
| Elhelyezkedése | |
 Első román iskola
Pozíció Brassó térképén
| |
 é. sz. 45° 38′ 09″, k. h. 25° 34′ 52″45.635800°N 25.581200°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 09″, k. h. 25° 34′ 52″45.635800°N 25.581200°E | |
 | |
| Az Első román iskola weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Első román iskola témájú médiaállományokat. | |
A brassói első román iskola (románul: Prima școală românească) az első olyan román tanintézmény volt a mai Románia területén, ahol román nyelven tanítottak, és ahova világi emberek is beiratkozhattak (korábban csak az egyháziak részesülhettek oktatásban, és csak egyházi szláv nyelven). Az iskola a hagyományosan románok lakta Bolgárszeg városrészben, a Szent Miklós-templom udvarában létesült. Legkésőbb a 15. század végén alapították, épülete 1761-ben nyerte el mai formáját. Jelenleg múzeum, ahol régi román könyveket, szövegemlékeket állítanak ki.
Története
[szerkesztés]Egyes történészek szerint Bolgárszegen már a 14. században szervezett ortodox oktatás folyt. Ezt arra alapozzák, hogy IX. Bonifác 1399-es bullája egy brassói ortodox közösséget említ, és meghagyja a katolikusoknak, hogy mérsékeljék az ortodox tanítás térnyerését. Más kutatók még ennél is régebbre teszik az oktatás megszervezését, ugyanis egy 11–12. századi prédikációskönyv (Omiliar) kéziratának részeire bukkantak, melyet hagyományosan didaktikai célokra használtak.[1] Az 1400-as évek második felében több román tanítót említenek.[2]
Magát az iskolát 1495-ben említik először. Ebben az évben hagyta jóvá a szász városvezetés egy ortodox kőtemplom (a Szent Miklós-templom) építését, és ennek udvarában kapott helyet az iskolaépület is, az első román „városi” iskola, mely világi embereket oktatott. A románok számára a tanulás, a művelődés egyfajta ellenállást jelentett a Nyugat katolicizáló törekvéseivel szemben, és a moldvai és havasalföldi uralkodók mind pénzzel, mind könyvekkel támogatták az erdélyi román oktatást.[2] Tankönyvekként egyházi írásokat használtak, melyekből a diákok írást-olvasást, szláv nyelvet, filozófiát, törvényeket tanultak.[3]
A 16. század második felében Coresi diakónus lefektette a román irodalmi nyelv alapjait, és Honterus reformátori munkássága által ihletve szorgalmazta a román nyelvű könyvek nyomtatását. Erre az időszakra tehető a román nyelv bevezetése az oktatásban a korábban használt egyházi szláv helyett;[3] egyes források ezt a dátumot konkrétan 1559-re[4] vagy 1583-ra teszik.[5] 1597-ben egy új iskolaépületet emeltek, mely 375 forintba került, vagyis többe, mint a legtöbb brassói épület. Ebben az időben az iskolának két csoportja volt, egy elemi és egy felső osztály, a román, szláv, latin nyelvek mellett pedig filozófiát és teológiát is tanultak.[3] A diákok tandíját szülőfalujuk fizette, ahova az iskola elvégzése után visszatértek szolgálni jegyzőként, tanítóként, papként.[4]
A 18. században már több iskolaépületet említenek, a 16. századi épületet pedig 1760–1761-ben barokk stílusban felújították, és emeletet húztak rá. Új könyveket nyomtattak, új tanárok álltak szolgálatba, bevezették a görög nyelv tanítását, mely a balkáni kereskedelem közvetítőnyelveként szolgált. Az oktatás fejlesztését a bécsi udvar is támogatta, sőt, elrendelték, hogy minden gyerek kötelező módon járjon iskolába. 1802-ben hároméves oktatást szerveztek, ahol német és magyar nyelvet is oktattak. 1826-ban az épületek ismét túl kicsinek bizonyultak a tanulók létszámához viszonyítva, így megvásárolták a Ciurculeț-házat is, ahol óvodát is létesítettek. Itt egészen az első világháborúig folyt az oktatás.[6]
1850-ig, a román ortodox gimnázium (ma Andrei Șaguna Főgimnázium) megalapításáig az első román iskola volt a bolgárszegi románok egyetlen tanintézménye. 1850 után az iskolaépület emeleti termeit könyvtárként, levéltárként, és gyűlésteremként használták, a földszint a sekrestyés lakásaként szolgált. 1961-ben múzeumként rendezték be.[7]
A múzeum
[szerkesztés]Egy múzeum létrehozásának ötletét Andrei Șaguna már 1858-ban felvetette. 1926-ban, majd 1938-ban további sikertelen kísérletek voltak a múzeum megalapítására. Végül 1961. június 29-én megnyitották a Bolgárszegi Román Kultúra Múzeumát (Muzeul Culturii Românești din Șcheii Brașovului). 1967-ben, majd 1987-ben átrendezték.[8]
Az első román iskola épületében a következő termeket rendezték be:[8][9]
- Coresi terem. Itt látható Coresi nyomdája, melyet 1556-ban hozattak Târgoviștéből.
- Anton Pann terem. Korabeli osztályterem, mely Anton Pann-nak állít emléket, aki az 1820-as évek végén itt tanított.
- Könyvek terme. Régi román és szláv nyelvű könyvek Erdély, Moldva, Havasalföld, és Európa területéről.
- Brassói írástudók. Brassóban nyomtatott régi könyvek, újságok; továbbá Mișu Popp festményei.
- Tűzhely. Bolgárszegi népművészet, háztartási kellékek, ikonok.
Az épületet BV-II-m-A-11589.02 kód alatt országos jelentőségű műemlékként tartják nyilván.[10] Az első román iskola épületén kívül a Szent Miklós-templom udvarában még több múzeum található: képtárak, régi könyvek, vagy a brassói ifjak („zsunok”) múzeuma.[8]
Képek
[szerkesztés]-
Az épület -
Régi kéziratok és nyomtatványok -
Könyvek terme -
Coresi nyomdája -
Anton Pann osztályterme
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pavalache 67. o.
- ↑ a b Pavalache 131. o.
- ↑ a b c Oltean 500–501. o.
- ↑ a b Prima Școală Românească. Lumea Mare, 2010. december 6. (Hozzáférés: 2018. augusztus 12.)
- ↑ Muzeul Prima Școală Românească din Brașov. Agerpres, 2014. október 16. [2021. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 12.)
- ↑ Oltean 502–503. o.
- ↑ Aldea 394. o.
- ↑ a b c Aldea 438–441. o.
- ↑ Petraru, Ștefan; Catrina, Constantin. Brașovul Memorial (román nyelven). Bukarest: Editura Sport-Turism, 11–14. o. (1976)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Aldea: Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International (2016). ISBN 9789737706416
- ↑ Oltean: Oltean, Vasile. Configurația istorică și bisericească a Brașovului (román nyelven). Nagyszeben: Andreiana (2010). ISBN 9786068106199
- ↑ Pavalache: Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov (román nyelven). Vidombák: Haco International (2015). ISBN 9789737706355
.svg){kind=small}