Erzsébethely

Erzsébethely (Jamina)
A városrész elhelyezkedése
Közigazgatás
Település	Békéscsaba
Kerület	V.
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Erzsébethely (Jamina) Pozíció Békéscsaba térképén
é. sz. 46° 40′ 02″, k. h. 21° 03′ 54″46.667222222222, 21.065
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébethely (Jamina) témájú médiaállományokat.

Erzsébethely, ismertebb és többet használtabb nevén Jamina Békéscsaba nyugati városrésze, kertvárosi jellegű, szinte teljesen beépített, zömében földszintes családi házakból álló, önálló kerület (V.).

Fekvése

Lehatárolása meglehetősen egyértelmű, a Budapest-Újszász-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza-vasútvonal Békéscsabán keresztül húzódó részétől nyugatra húzódó terület. Északról a Békéscsaba-Orosháza-Szeged-vasútvonal határolja. Délen a Téglagyári-bányatavak zárják Jamina végét. Meglehetősen nagy kiterjedésű terület, nagyjából négyszögletes alakban terül el. A város beépített területének mintegy 30-40%-át foglalja el, 1020 hektár. A város alacsonyabbnak számító területeinek számít, tengerszint feletti magassága 83 métertől 87 méterig terjed.

Története

1769-ben osztották ki a jaminai szőlőket, s attól kezdve e területen intenzív kertművelés folyt, ezt számíthatjuk Jamina kezdetének. 1831-ben kolerajárvány dúlt Békéscsabán és Jaminában is. Ennek emlékére emlékhelyet állítottak az itt élők. 1876-ban, advent első vasárnapján felszentelték a jaminai evangélikus templomot. 1891-ben Such és Wagner téglagyárat alapítottak Jaminában, ami ma már nem üzemel. 1898-tól nevezték a jaminai szőlőket Erzsébethelynek, melynek oka: 1897-ben meggyilkolták I. Ferenc József magyar király feleségét, Erzsébet királynét, aki Andrássy Gyula gróf révén erősen kötődött a magyarokhoz. A város vezetése a jaminaiak kérésére hálából adta ezt a nevet Jaminának. 1908-ban Építeni kezdték a Bohn téglagyárat, ami manapság Jamina-Tondach néven Magyarország egyik legkorszerűbb ilyen jellegű ipari létesítménye. 1910-ben Békéscsabához csatolták a területet. 1923-ban A Schneider-féle baromfifeldolgozó vállalat megkezdte működését, amely az államosítás után a Bábolna nevet vette fel. 2007-ben csődbe ment az üzem, épülete még ma is áll. 1926-ban ártézi kutat fúrtak Jaminában. 1928-ban átadták használatra az Ihász utcai gyalogos felüljárót (Repülőhidat). 1944-ben szövetséges bombatámadás érte Jaminát. Az amerikai B-24-es Liberátorok szőnyegbombázásának több tucat halálos áldozata volt. Az eredeti célpont a vasútállomás volt, viszont a bombaszőnyeg „félrecsúszott”. 1986-ban az I-es téglagyárban megszűnt a gyártás. 1993-ban új iskola létesült, amit mára már beintegráltak Erzsébethelyi Általános Iskola néven. Még ebben az évben felavatták a Jézus Szíve római katolikus templomot.

Lakossága

Békéscsaba vallási képe abban különbözött az országostól, hogy itt évszázadokon át az ország lakosságának 4-5 százaléknyi töredékét jelentő evangélikusság jelentette a meghatározó többséget. Jaminában, ma Erzsébethelynek, régebben Szőllőknek (Vinice) nevezett részén az 1845. évi örökváltság után egyre több lakóház épült, gyorsan nőtt az állandó jelleggel megtelepedett evangélikusok száma.

Közlekedése

Jaminától északra halad el a Békéscsaba-Szeged vasútvonal és a 47-es számú főútvonal. Keleten a MÁV Békéscsaba vasútállomása található, míg nagyjából a városrész tengelyén húzódik a Békéscsaba-Csanádapáca-Kaszaper-Tótkomlós-Makó közt húzódó 4432-es út, amely a belterületen Orosházi út néven fut, mint Békéscsaba leghosszabb útja (belvároshoz közelebbi szakasza a 444-es számozást viseli). Szintén a városrészben indul déli irányban, Kétegyháza felé a 4433-as út (Gyár utca, majd Kígyósi út).

A városrészt több autóbuszjárat szolgálja ki, többek között erre közlekedik az 1-es, 3-as, 3M, 3V és 4-es járatok. A forgalom oroszlánrésze az előbb már említett négysávos Orosházi úton zajlik, illetve nagy forgalmú utcák még a Kolozsvári, Madách, Veres Péter és Franklin utcák is. Körforgalom egy épült, az Orosházi úti vasúti felüljáró levezetőjénél, a Gyár utcánál, az egykori Bábolna üzem előtt. Itt található kerékpárút is, amely végighúzódik a városhatárig. Forgalmi jelzőlámpa az Orosházi út - Madách utca csomópontban és az Orosházi út - Bessenyei utcai kereszteződésben található az V. kerületben. Ez utóbbi a gyalogosok biztonságos átkelésében segít. Főként a nyári félévben jellemző a sok kerékpáros.

A vasútvonalat keresztező, immár négysávos Orosházi úti felüljárón, lehet a vasúti forgalomtól függetlenül bejutni a városrészbe. Észak felé a Sziklai utat keresztezi a Szeged felé vezető vasútvonal, itt egy sorompóval és fénysorompóval felszerelt vasúti átjáró biztosítja a közlekedést. Kelet felé az állomásról kifutó vonalak miatt korábban gépkocsival nehézkes volt az átkelés, viszont mióta átadták a Franklin - Szerdahelyi utcák közötti aluljárót, nem csak a gyalogos- és kerékpáros forgalom, de a gépjármű forgalom is akadálymentesen folyhat keresztül. Délen a Kereki úton található fénysorompóval ellátott vasúti átjáró. Létezik még egy, a gyalogosok számára szolgáló felüljáró is, amely a „Repülőhíd” nevet viseli, melyet a vasúti beruházás keretein belül teljes egészében lebontottak, s újat, korszerűbbet építettek a helyére. Az erzsébethelyi utak és utcák 99%-ban aszfaltozottak. A városrész szinte teljes mértékben csatornázott.

Intézményhálózat

A városrészben működik az Erzsébethelyi Általános Iskola, korábbi két alapfokú intézmény összevonása után. Ezen kívül találunk itt óvodákat, gyógyszertárakat, postahivatalt valamint idősek otthonát is. Jamina 15 ezer lakosát – a megyeszékhely lakosságának közel egynegyed részét – ellátó Kolozsvári úti rendelőintézetben többek között körzeti orvosok, fogászok, gyermekorvosok is praktizálnak.

Látnivalók

• evangélikus templom
• Jézus Szíve katolikus templom
• Kútház
• Bányatavak

Az egykor agyagbányászásra használt gödrök feltöltődtek talaj- és csapadékvízzel, s így mély vizű mesterséges tavak jöttek létre. A tavakat jellemzően horgászatra használják. A város távlati terveiben az szerepel, hogy egy olyan zöldövezeti területet építenének itt ki, amely lehetőséget ad a fürdésre, csónakázásra, vitorlázásra és horgászásra egyaránt. A tavak közül a legnagyobb a Csaba-tó, amely 25 hektáros vízfelülettel rendelkezik (1250 x 200 méter) a víz mélysége átlagosan 6 méter, legmélyebb pontján 9 méter.

Sport

Az Erzsébethelyi SE a Békés Megyei Futballszövetség első osztályában futballozik. Sokáig NB III-ban szerepeltek, de mikor a Békéscsabai Előre FC 2005-ben csődbe ment, akkor az akkori városvezetés úgy tudta biztosítani a fennmaradást, hogy alapított egy új klubot Békéscsaba 1912 Előre SE néven, és ez a klub indult el az NB III Alföld Csoportjában. Az általános iskolában kézilabdaoktatás is folyik.