Fésüs László (biokémikus)

Fésüs László
Született	1947. november 13. (77 éves) Hernádnémeti
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	orvos, biokémikus, sejtbiológus, egyetemi tanár
Kitüntetései	Szent-Györgyi Albert-díj (1996) Széchenyi-díj (2005) Gábor Dénes-díj (2007) Debrecen díszpolgára (2012)
MTMT
Sablon • Wikidata • Segítség

Fésüs László (Hernádnémeti, 1947. november 13. –) Széchenyi-díjas magyar orvos, biokémikus, sejtbiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a sejtbiokémia, a fiziológiás sejthalál (apoptózis) és a transzglutaminázok. 1999-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetem utolsó, illetve az egyetemegyesítések után létrejött Debreceni Egyetem első rektora 2000–2001-ben. 2001 és 2007 között a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum elnöke, 2007-ben ismét az egyetem rektorává választották, tisztségét 2010-ig töltötte be.

Életútja

1966-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, Itt szerzett orvosdiplomát 1972-ben. Három évvel később megszerezte laboratóriumi szakorvosi képesítését. Diplomájának megszerzése után az egyetem Kórélettani Intézetének munkatársaként kapott állást. 1976–1977-ben ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban kutatott (National Institute of Health, NIH, Bethesda). Hazatérése után a DOTE Klinikai Kémiai Intézetének adjunktusa lett. 1985-ben átment a Biokémiai Intézetbe (később Biokémiai és Molekuláris Intézet), ahol 1987-ben egyetemi docensi, majd 1991-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1993-ban átvette az intézet igazgatói tisztségét. 1995-ben az egyetem rektorhelyettese, majd 1999-ben utolsó rektora volt, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemmel történt egyesítés után a Debreceni Egyetem első rektora lett. Tisztét 2001-ig töltötte be. Ezt követően az egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának elnöke lett. Hat évre rá ismét az egyetem rektorává választották. Tisztségében 2010-ben Fábián István váltotta. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. Több helyen volt vendégprofesszor: Houstoni Egyetem (1989), Római Egyetem (1991).

1978-ban megvédte az orvostudományok kandidátusi, 1988-ban a biológiai tudományok akadémiai doktori értekezését. Az MTA Sejt- és Fejlődésbiológiai Bizottságának lett tagja, illetve titkára, később a bizottság elnöke is volt. Emellett a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Bizottságba és a Debreceni Akadémiai Bizottságba is bekerült. 1998-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben pedig rendes tagjává. Közben a Tudományetikai Bizottság tagja, később elnöke lett. Akadémiai tisztségei mellett 1985–1990-ben a Magyar Immunológiai Társaság, valamint a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság vezetőségi tagja volt. Szintén 1985-től a Magyar Biokémiai Egyesület vezetőségi tagja, 2005-ben pedig megválasztották az egyesület elnökévé. 2004 és 2006 között a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke volt. 1993 és 2004 között a Cell and Death című tudományos szakfolyóirat alapító szerkesztője volt, emellett a Biokémia szerkesztőbizottságának tagja.

Munkássága

Fő kutatási területe a sejtbiokémia, a fiziológiás sejthalál (apoptózis) és a transzglutaminázok.

Kutatási során kimutatta a trombocita aktiváló faktor (PAF) jelentős szerepét az ImmunglobinE-közvetített (IgE), az alvadási és fibrinolitikus (azaz a véralvadék lebontási folyamat) rendszer aktiválását eredményező in vivo immunreakciókban. Nevéhez fűződik az egyik legpontosabb mikroanalitikai módszer kidolgozása, amely alkalmas a transzglutamináz nevű enzim által létrehozott keresztkötés mérésére. Kimutatta a transzglutaminázok indukcióját és aktiválódását apoptózis (a programozott sejthalál egyik típusa) során.

Több mint százötven tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője, ebből öt könyv/monográfia és tizenkét könyvfejezet. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.

Díjai, elismerései

• Szent-Györgyi Albert-díj (1996)
• Széchenyi-díj (2005)
• Pázmány Péter felsőoktatási díj (2006, Pro Renovanda Cultura Hungariae)
• Gábor Dénes-díj (2007)
• Semmelweis-díj (2008)
• Debrecen díszpolgára (2012)

Főbb publikációi

• Highly Sensitive Method for Measurement of Atpase Activity (1977)
• Transglutaminase-sensitive Glutamine Residues of Human-plasma Fibronectin Revealed by Studying Its Proteolytic Fragments (1986)
• Induction and Activation of Tissue Transglutaminase During Programmed Cell-Death (1987)
• Searching for the Function of Tissue Transglutaminase: Its Possible Involvement in the Biochemical Pathway of Programmed Cell Death (1988)
• Apoptotic Hepatocytes Become Insoluble in Detergents and Chaotropic Agents as a Result of Transglutaminase Acton (1989)
• Differential Expression of Tissue Transglutaminase in Human Cells: An Immunohistorical Study (1989)
• Molecular Mechanisms in the Program of Cell Death by Apoptosis (1991)
• The Expression of Tissue Transglutaminase in Two Human Cancer Lines is Related to Programmed Cell Death (Apoptosis) (1991)
• Tissue Transglutaminase Isspecifically Expressed in Neonatal Rat Liver Cells Undergoing Apoptosis upon Epidermal Growth Factor Stimulation (1991)
• Transfection of Tissue Transglutaminase into balb-c 373 Fibroblasts: Increased Adhesion Fragmentation (1992)
• Activation of Retinoid-X Receptors Induces Apoptosis in HL-60 Cell-lines (1995)
• Orvosi biokémia (szerk., 2002)
• Transglutaminase-2: An Enigmatic Enzyme with Diverse Funcions (2002)
• Apoptózis (szerk., 2002)
• PPARgamma-dependent Regulation of Human Macrophages in Phagocytosis of Apoptotic Cells (2007)

Források

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 345. o.
• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest 2008, 323. old., ISSN 1787-288X
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia oldalán
• Publikációs lista a Köztestületi Publikációs Adattárban

További információk

• Előadás, életrajz és válogatott publikációk a Mindentudás Egyeteme honlapján
• Rektori oldal a Debreceni Egyetem honlapján Archiválva 2010. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben