Fado
Fado | |
Stíluseredet | Portugál zene |
Kulturális eredet | 19. század eleje, Lisszabon, Portugália |
Hangszerek | portugál gitár, klasszikus gitár |
Népszerűség | Elsősorban Portugáliában, másutt szórványosan, elsősorban Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Japánban |
Leszármazott stílusok | |
Coimbrai fado, Lisszaboni fado |
Fado | |||
| |||
"Fado" a sintrai Estrada Velha mozaikja | |||
Adatok | |||
Ország | Portugália | ||
Felvétel éve | 2011 | ||
UNESCO azonosító | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Fado témájú médiaállományokat. |
A fado a portugál városokban a 19. század eleje óta népszerű, valószínűleg a brazíliai vagy az afrikai néger zenéből eredő, kommercializálódott gitárkíséretes ének.[1] Olyan melankolikus zenei műfaj, amelyet egy énekes (fadista) ad elő egy portugál gitár (guitarra) és egy spanyol gitár (violão) kíséretével.
Európai hazája Portugália, kialakulása az 1820-as évekre tehető. Az UNESCO kormányközi bizottságának VI. ülésén, amelyet 2011 novemberében Indonézia Bali szigetén tartottak, a portugál fado zene felkerült a szervezet szellemi kulturális örökségeket tartalmazó listájára.[2]
A fado életérzése a portugál saudade szóval jellemezhető, amely egyszerre jelent vágyakozást, nosztalgiát, szomorúságot, fájdalmat, de egyben a szerelem és a boldogság lehetőségét is. A fado szó etimológiailag a latin fatum, 'sors' szóval van kapcsolatban. Valószínűleg afrikai rabszolgák és portugál tengerészek hagyományos zenéjéből formálódott, arab hatással. Más elképzelések szerint a brazil lundum és modinha stílusokból jött létre.
Két stílusváltozata él: a populárisabb, szórakoztatóbb lisszaboni és a kifinomultabb coimbrai. Előbbi az első ismert fadoénekes, a 19. század első felében élt Maria Severa művészetéből alakult ki; utóbbi pedig az 1920-as, 30-as években, az addigi fado erőteljesen stilizált változataként, Artur Paredes és fia, Carlos Paredes gitárművészek keze alatt.
A műfaj legismertebb előadója Amália Rodrigues (1920–1999) és Cesária Évora volt.
A fado legjelentősebb alakjai
[szerkesztés]Lisszaboni fado
[szerkesztés]- Ada de Castro
- Alexandra
- Alfredo Marceneiro
- Amália Rodrigues
- Ana Moura
- Berta Cardoso
- Camané
- Carlos do Carmo
- Carlos Macedo
- Carlos Zel
- Cristina Branco
- Dulce Pontes
- Fernanda Maria
- Fernando Maurício
- Hermínia Silva
- Joana Amendoeira
- Lucília do Carmo
- Maria Leopoldina Guia
- Mariza
- Mísia
Coimbrai fado
[szerkesztés]- Adriano Correia de Oliveira
- António Menano
- Artur Paredes
- Carlos Paredes
- Edmundo Bettencourt
- José Afonso
- Luís Goes
Gitárművészek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Portal do Fado
- :: Terreiro do Fado :: Archiválva 2021. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben