Ugrás a tartalomhoz

Fehér György (filmrendező)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az operatőrről és filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Fehér György (egyértelműsítő lap).
Fehér György
Született1939. február 12.
Budapest[1]
Elhunyt2002. július 15. (63 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
SzüleiFehér Endre
Weisz Hilda
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1973)
Kitüntetései
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (4A-17-11)
Sablon • Wikidata • Segítség

Fehér György (Budapest, 1939. február 12. – Budapest, 2002. július 15.) Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező, operarendező, forgatókönyvíró, dramaturg, egyetemi adjunktus, producer és színész, érdemes művész.

Életpályája

[szerkesztés]
  • A Magyar Filmművészek Szövetségének méltatása szerint meghatározó jelentőségű televíziós munkái, filmjei szokástól eltérő formákat kutatva megújították és gazdagították a filmnyelv eszköztárát.

1985 és 1994 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. 1959-től dolgozott először egy fél évig a Rádióban, majd a Magyar Televízióban hangtechnikusként, majd segédoperatőrként. A főiskola elvégzése után 1975 és 2001 között a Magyar Televízió operatőre és rendezője volt. 1980 és 1982 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti vezetője.

  • 1972-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, rendező-operatőr szakon. 1980–1982 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti vezetője volt. Több filmben szereplőként is megjelent (Jancsó Miklós: Szörnyek évadja, Kék Duna keringő, Nekem lámpást adott a kezembe az Úr Pesten, Maár Gyula: Felhőjáték, Makk Károly: Játszani kell, Bereményi Géza: A tanítványok, Makk Károly: A szerelem stb.). A magyar filmélet kiemelkedő személyisége. Öt alkotásával nyert díjat a veszprémi tv-fesztiválon: a Shakespeare: III. Richárd 1975-ben, a Volpone 1976-ban, a Barrabás 1979-ben, a Nők iskolája 1985-ben lett fődíjas, míg Bosszú című filmjével 1978-ban a legjobb rendezésért járó díjat érdemelte ki.
  • Az ő nevéhez fűződik József Attila verseinek, életútjának televíziós feldolgozása: a József Attila-versek 1981-ben, a József Attiláról kortársai című, tizenkilenc részes dokumentumfilm 1981–1983 között, Légy ostoba – József Attila-est Hobóval, míg József Attila: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben című alkotása Jordán Tamással 1992-ben készült.
  • Első nagyjátékfilmje, a Szürkület (1990) különdíjat kapott a XXII. Magyar Filmszemlén, illetve különböző elismeréseket érdemelt ki nemzetközi fesztiválokon, így Locarnóban és Strasbourgban. 1998-ban készült Szenvedély című játékfilmje a XXIX. Magyar Filmszemlén elnyerte a játék-, kísérleti és kisjátékfilmes zsűri fődíját, a legjobb rendező díját, a legjobb női és férfi színésznek járó elismerést, az operatőri díjat és a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját, illetve több nemzetközi fesztivál díját is magáénak tudhatja.
  • A Miskolci Nemzeti Színházban Olasz Ági főszereplésével két darabot is rendezett: 1998-ban Rainer Werner Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei, 2000-ben pedig Edward Albee: Nem félünk a farkastól. 1999-ben a Magyar Állami Operaházban megrendezte Vajda János – George Büchner: Leonce és Léna c. operáját.

Munkássága

[szerkesztés]

Rendkívüli főiskolás vizsgafilmjével Shakespeare: III. Richárd című tv-filmjével robbant be a filmtörténetbe. Állítólag egyik feladatként a főiskolás évek alatt Shakespeare: II. Richárdjából kellett rövidfilmet készítenie. Előtte nem is olvasott semmit a szerzőtől. Végül az az ötlete támadt, hogy egy monodrámát csinál belőle. A főszerepet Haumann Péterre osztotta, akiről elmondása szerint a forgatás alatt jött rá, hogy inkább III. Richárd-os alkat. Élete vége felé az 1997-es tv-interjúban azt mondta, hogy azért lett tv-filmrendező, mivel a Filmgyárat messziről el akarta kerülni, jobban érezte magát Csehov és Shakespeare társaságában. Életének utolsó évtizedében két nagyjátékfilm forgatására is lehetősége nyílt. Mindkettő jelentős nemzetközi elismerésben részesült. 1990-ben forgatott Szürkület című játékfilmjével megelőlegezte Tarr Béla későbbi filmjeinek stílusát is.

Válogatott filmjei

[szerkesztés]
  • A hírlapíró és a halál (tv, 1963) rend.: Zsurzs Éva, vezető op.: Czabarka György, segédop.: Fehér György
  • Rendszáma ismeretlen (tv, 1963) rend.: Nádasy László, vezető op.: Mestyán Tibor, segédop.: Fehér György
  • Kirakat (rövid, 1964) op.: Szalay László
  • A játékos (tv, 1964) rend.: Szőnyi G. Sándor, vezető op.: Mestyán Tibor, segédop.: Fehér György
  • A svéd gyufa (tv, 1965) rend.: szőnyi G. Sándor, vezető op.: Mestyán Tibor, segédop.: Fehér György
  • Délután 5-kor (tv, 1965) rend.: Seregi László, vezető op.: Molnár Miklós, segédop.: Fehér György
  • A második helyezett – Portré Papp Vincéről (riport, 1966) op.: Szalay László
  • A gépírók (tv, 1967) rend.: Horváth Ádám, vezető op.: Sík Igor, segédop.: Fehér György
  • Csend (felvételi vizsgafilm, rövid, 1968) rend.: Bárdos Károllyal, op.: Fehér György
  • Öregek (vizsgafilm, rövid, 1969) op.: Edelényi János
  • Ünnepelj velünk... (vizsgafilm, rövid, 1969) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
  • Mi a probléma, Schwegerle bácsi? / Lakógyűlés (dokumentumfilm, 1969) – befejezetlen; rend.: Szekeres Péterrel
  • Rendőropera (vizsgafilm, rövid, 1970-71 körül) elveszett, op.: Edelényi János
  • Shakespeare: II. Richárd (vizsgafilm, rövid, 1970-71 körül) elveszett, op.: Edelényi János
  • Tomikám (vizsgafilm, rövid, 1970) op.: Edelényi János
  • Történelemóra (vizsgafilm, rövid, 1970) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
  • Arcok (vizsgafilm, rövid, 1970) rend.: Jeles András, op.: Fehér György és Edelényi János
  • Emberek vagyunk... (vizsgafilm, rövid, 1970) rend.: Bánki Szilárd, op.: Fehér György
  • 9 nap Londonban (dokumentum, 1971) elveszett, rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
  • Salamon Pál: Szerelő (vizsgafilm, rövid, 1971) rend.: Fehér György és Edelényi János, op.: Edelényi János és Fehér György
  • Sganarelle, avagy a képzelt szarvak (tv, 1972) rend.: Szinetár Miklós, op. és a rendező munkatársa: Fehér György
  • Férjek iskolája (tv, 1972), rend.: Szinetár Miklós, op. és a rendező munkatársa: Fehér György
  • A város arca (tv, 1972) rend.: Szinetár Miklós, a rendező munkatársa: Fehér György, op.: Halász MIhály
  • Shakespeare: III. Richárd (vizsgafilm, tv, 1973) op.: Edelényi János
  • Salamon Pál: Állomás / Lázár (vizsgafilm, tv, 1973) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
  • Salamon Pál: Méz a kés hegyén (tv, 1974) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
  • Vándorünnep. Emlékezés Hemingwayre (tv, rövid, 1974, bemutató: 1976)
  • Volpone (tv, 1975) op.: Edelényi János
  • A bűvös szekrény (tv, 1975) op.: Edelényi János
  • József Attila – Költészet vol. I-VI. (tv-sorozat, 1975-76, bemutató: 2002) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
  • Shakespeare: II. Richárd (tv, 1976, bemutató: 1992) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
  • Weöres Sándor: A kőbéka (rövid, 1976) op.: Edelényi János
  • Arany János: A walesi bárdok (tv, 1977)
  • Dosztojevszkij: A bosszú. Feljegyzések az egérlyukból. (tv, 1977) (munkacímek: Kitörés, Megnyitás) op.: Czabarka György
  • Barrabás (tv, 1977)
  • Monna Vanna (tv, 1977)
  • Rejtekhely (tv, 1978)
  • Bajazzók (tv, 1979)
  • Rejtekhely (tv, 1980)
  • Portré – Szemtől szemben – Cseh Tamás énekel (tv, 1980)
  • József Attila-versek – Jordán Tamás műsora (tv, 1981)
  • Virágot Algernonnak (tv, 1981)
  • Molière: Nők iskolája (tv, 1982)
  • Kedves hazug (tv, 1982)
  • Kálmán György-est (tv, 1982)
  • A Lusitania elsüllyesztése vol. I-VI. (tv-sorozat, 1983) op. Czabarka György
  • Magyar kocka (színház, adásrendezés, 1985)
  • Egyvégtére hat vágta – Sándor György önálló estjei vol. I-VI. (tv, 1985)
  • Szerelmi bájital (tv, 1988)
  • Hat bagatell (összeállítás, szkeccsfilm, 1988-1989) szerkesztő (benne epizódja: Öregek) (munkacíme: Főiskolás nemzedék)
  • Szürkület (1991) (munkacímek: Az eskü, Forgatókönyv, Utak)
  • Az öt kenyérről (tv, 1991)
  • József Attila: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben (tv, 1992)
  • Lövétei Betlehemes játék (tv, 1992) rend.: Kerényi Imrével
  • Három bagatell (összeállítás, szkeccsfilm, 1992) szerkesztő
  • Boldog születésnapot! – Szabó Magda 75 éves (portré, 1992)
  • Légy ostoba – József Attila-est (tv, 1993)
  • Szemtől szemben Páskándi Gézával 1-2. rész (portré, 1993)
  • Sigmund Freud: Bevezetés (rövid, 1993)
  • Láng György: Concerto Ebracio – Kapcsoljuk Jeruzsálemet (koncert, 1993)
  • Csaba Péter portré 1-3. rész (portré, 1994)
  • Beszélgetés Tokody Ilonával (portré, 1996)
  • "Csoda – négy tételben" – Születésnapi találkozó Sütő Andrással (portré, 1997)
  • Emlékezés Nagy József (Jocó) operatőrre (1927. március 20. – 1994. március 21.; portré, 1997)
  • Szenvedély (1995-1998) (munkacíme: Régi film)
  • "Portréz" – Beszélgetés Réz Pállal 1-2. rész (portré, 1998)
  • Galántától a világhírig – Kodály Zoltán születésnapjára (koncert, 1998) op. is!
  • Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei (színházi közvetítés, 1999)
  • Sáry László (portré, 2001)
  • Találkozás Zenthe Ferenccel (portré, 2002)
  • József Attila: Tanítások – Jordán Tamás és Sebő Ferenc műsora (összeállítás, 2002)

Színészként

[szerkesztés]

Színház és operarendezések

[szerkesztés]
  • Platon: Szókratész védőbeszéde (monodráma, színház, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, 1981/1982)
  • Rainer Werner Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei (színház, Miskolci Nemzeti Színház, 1998/1999)
  • Georg Büchner: Leonce és Léna (opera, Magyar Állami Operaház, 1999/2000)
  • Edward Albee: Nem félünk a farkastól (színház, Miskolci Nemzeti Színház, 2000)
  • Bernard-Marie Koltes: Roberto Zucco (felolvasószínház, Miskolci Nemzeti Színház, 2000/2001)

Szépirodalmi kötődések

[szerkesztés]
  • Robert L. Stevenson: A kincses sziget (Szövetkezeti Kiskönyvtár, Budapest, 1953)
  • William Shakespeare: III. Richárd (Európa, Budapest, 2001)
  • Csehov: A 6-os számú kórterem (Helikon, Budapest, 1974)
  • Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból (Európa, Budapest, 1982)
  • Dosztojevszkij: A játékos (Szépirodalmi, Budapest, 1973)
  • Franz Kafka: A per (Európa, Budapest, 2008)
  • Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (Európa, Budapest, 2012)
  • Platón: Szókratész védőbeszéde (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, 1982)
  • Szilágyi István: Kő hull apadó kútba (Magvető, Budapest, 1980)
  • Dobai Péter: Lavina (Magvető, Budapest, 1980)
  • József Attila: Szabad ötletek jegyzések két ülésben (Atlantisz, Budapest, 1990)
  • Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret (Európa, Budapest, 2003)
  • James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget (Európa, Budapest, 1982)
  • Edward Albee: Nem félünk a farkastól (Kriterion, Bukarest, 1974)
  • Bernard-Marie Koltes: Roberto Zucco (in: Művészet – mai francia drámák, Európa, Budapest, 2010)

Szakirodalom

[szerkesztés]
  • Nánay István: Magyar televízióművészet 1957-1977 (Magyar Televízió, Budapest, 1978)
  • Latinovits Zoltán: Verset mondok – tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok (Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1983)
  • Dárday István – Szalai Györgyi (szerk.): Társulás Film- és Videóstúdió 1981-1985 (MAFILM Stúdió, Budapest, 1985)
  • Moldován Tamás – Schmitt Péter (szerk.): Tévékönyv (Idegenforgalmi Propaganda Iroda, Budapest, 1985)
  • Szalai Györgyi (szerk.): Mozgókép Innovációs Társulás 1987-88 (MAFILM Stúdió, Budapest, 1988)
  • Végh Attila: Fényérték (Magyar Ház, Budapest, 2000)
  • Koltai Tamás: Szeret, nem szeret – színházi írások (Osiris, Budapest, 2000)
  • Forgách András: Gonosz siker (Magvető, Budapest, 2000)
  • Lator László: Kakasfej vagy filozófia? – Mire való a vers? (Európa, Budapest, 2000)
  • Györffy Miklós: A tizedik évtized – A magyar játékfilm a kilencveens években és más tanulmányok (Palatinus – Magyar Nemzeti Filmarchívum, Budapest, 2001)
  • Kartag Nándor: 35 éve együtt – A jugoszláviai magyar televíziózás története (Forum – Családi Kör, Budapest, 2003)
  • Kelecsényi László: A magyar hangosfilm hét évtizede – 1931-2000 – Hyppolittól Werckmeisterig (Palatinus, Budapest, 2003)
  • Tarján Tamás: Prosperónak nincs pálcája – színikritikák (Savaria University Press, Szombathely, 2003)
  • Zalán Vince (szerk.): Magyar filmrendezőportrék (Osiris Könyvtár – Film; Osiris Kiadó, Budapest, 2004)
  • Kemény Lajosné Varga Mária: Hertelendyfalvi székely varrottasok (Thurzó Lajos Közművelődési Központ, Zenta, 2004)
  • Simon Géza Gábor: Szelíd dalok – Hollós Máté bio-diszkográfia (Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány, Budapest, 2004)
  • Kertész Iván: 216 este az Operában (Sziget, Budapest, 2006)
  • Tallian Tamás: Operaország – Kísérletek a magyar operajátszásról 1995-2004 (Jelenkor, Pécs, 2006)
  • Babiczky László: Szabadság tér 17. – A Magyar Televízió tündöklése és... (Ráday Könyvesház, Budapest, 2007)
  • Kelecsényi László: Vászonszerelem – A magyar hangosfilm krónikája 1931-től napjainkig (Noran, Budapest, 2007)
  • Agárdi Péter: József Attila, a közös ihlet (Napvilág, Budapest, 2010)
  • Kelecsényi László: Álmodozók és megszállottak – Bevezetés a magyar filmtörténetbe (L'Harmattan, Budapest, 2010)
  • Paul Schrader: A transzcendentális stílus a filmben: Ozu / Bresson / Dreyer (Szerzőifilmes Könyvtár 2. kötet; Francia Új Hullám, Budapest, 2011)
  • Kővári Orsolya: Árnyékvilág – Tarr Béla retrospektív (Sprint Filmkönyvek 1. kötet; Sprint, Budapest, 2012)
  • B. Révész László – Hanák Gábor – Római Róbert: Pogány – Egy magyar falu évtizedei, 1970-2012 (Éghajlat, Budapest, 2012)
  • Krasznahorkai László: Megy a világ (Magvető, Budapest, 2013)
  • Tarics Péter: (I)gazság és lehetőség között – Hogyan élt és halt meg Latinovits Zoltán? (Hungarovox, Budapest, 2013)
  • Inkey Alce: No, de Alízka! – Kép-mesék a magyar film történetéből (Noran, Budapest, 2013)
  • Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő – Magyar hangosfilm kalauz 1931-től napjainkig (Kronosz, Pécs, 2014)
  • Diószeghy Marietta (szerk.): Mesterek és tanítványok – Komár István interjúkötete (Holnap., Budapest, 2015)
  • Jordán Tamás: Hátrametszés – Az életem tétre, helyre, befutóra (Alexandra, Pécs, 2016)
  • Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák – Jeles András filmjei (Kijárat, Budapest, 2016)
  • Baranyai Katalin (szerk.): Irodalom tankönyv 11. – kísérleti tankönyv (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2016)
  • Gelencsér Gábor: Magyar film 1.0 (Holnap., Budapest, 2017)
  • Pentelényi László (szerk.): Arcok iskolája – Találkozás(ok) Fehér György operatőr-rendezővel (Szerzőifilmes Gondolkodók 1. kötet; Francia Új Hullám, Budapest, megjelenik: 2022)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  2. ↑ Freebase-adatdump. Google

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fehér_György_(filmrendező)&oldid=26771639”