Ugrás a tartalomhoz

Fodor István (villamosmérnök, 1943)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fodor István
Született1943 (81 éves)
Mérk
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásavillamosmérnök
IskoláiBudapesti Műszaki Egyetem (–1967)
Kitüntetései
SablonWikidataSegítség

Fodor István (Mérk, 1943–) Széchenyi-díjas villamosmérnök, üzletember.

Életrajza

[szerkesztés]

A középiskolai tanulmányait a Mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban végezte.

A mérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte.

A nyolcvanas években meghatározó szerepe volt a magyar híradástechnikai ipar export fővállalkozásainak megszervezésében és irányításában. 1986–1990 között több jelentős fővállalkozás vezetője Kuvaitban.

1990 végén megbízták az Ericsson magyarországi vállalatának elindításával, megszervezésével. A kilencvenes évek második felére a több mint 700 főt foglalkoztató, világszínvonalú, fejlett technológiát művelő cég a magyar távközlési piac meghatározó szállítójává, a közép-kelet-európai térségben az Ericsson mérnöki szakértői központjává és világszínvonalú kutatási és fejlesztő részleg otthonává vált. A rendszerváltás utáni két évtizedben az Ericsson magyarországi vállalata építette ki a hazai infokommunikációs infrastruktúra több mint felét. Magyarországon kutatásra, fejlesztésre és kapcsolódó innovációra mint a legnagyobb ilyen magyarországi szervezet, az egyik legtöbbet az Ericsson hazai vállalata költött. A kilencvenes évek elejétől elsőként létesített laboratóriumot a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd az ELTE-n jelentős szakmai együttműködéssel társítva. Az Ericsson magyarországi vállalata 2010-ben már több mint másfélezer, zömében fiatal, felsőfokú végzettségű szakembert foglalkoztatott.

Fodor István a kezdettől 2002 májusáig az Ericsson magyarországi vállalatának vezérigazgatója, majd 2008-ig az elnöke volt.

2010 novemberétől 2012 októberéig a Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. igazgatóságának elnöke. 2012–2015 között a Semmelweis Egyetem rektori tanácsadója. 2015-2016 az Óbudai Egyetem tanácsadója.

2016-tól a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Konzisztóriumának elnöke.

Tagságok

[szerkesztés]
  • 1994–2000 között a Budapesti Műszaki Egyetem Társadalmi Szenátusának tagja
  • 1996-2005 között a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület vezetőségi tagja (1999-2005 között alelnöke)
  • 2004-től 2007 végéig az Európai Unió Kutatási Tanácsadó Testületének (EURAB2) tagja
  • 1998 és 2000 között az IEEE mérnöki világszervezet magyarországi szekciójának elnöke
  • 2000–2006 között a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke
  • 2002–2004-ben a Magyar EU Üzleti Tanács (HEBC) elnöke, 1998-ban alapító
  • 2007–2010 között a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának elnöke, jelenleg kurátor
  • 2006–2010 között az ELTE gazdasági tanácsának tagja
  • 2010–2012 között a Semmelweis Egyetem Gazdasági Tanácsának tagja, majd elnöke
  • 2008–2014 között a Rajk László Szakkollégium tanácsadó testületének tagja
  • 2008–2009-ben tagja volt a Sólyom László köztársasági elnök által felkért négytagú Bölcsek Tanácsának (a Szárny és teher című kötet társszerzője)
  • 2003- a Mádl-kör tagja
  • 2011- a Magyarország Barátai Alapítvány kurátora

Díjak, kitüntetések

[szerkesztés]

Oktatás, publikációk

[szerkesztés]

A Budapesti Műszaki Egyetem és a Corvinus Egyetem rendszeres előadója (1995–2010).

Több szakmai cikk és előadás mellett:

  • Üzenet az ezredvégről, Telekép Kiadó, 2000, társszerző
  • Magyarország ma és holnap, Magyar Szemle Kiadó, 2007, társszerző
  • Járai–Fodor–Parragh: Túl az idők jelein, Éghajlat Kiadó, 2008
  • Alexander Brody: Barátaim könyve, Kalligram Kiadó, 2008, társszerző
  • Szárny és teher, Bölcsek Tanácsa Alapítvány, 2009, társszerző
  • Magyarország fordulóban; Mádl Ferenc Kör, 2011, társszerző

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Állami kitüntetések átadása. www.kormany.hu (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.) arch

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.