Fuker Frigyes Jakab
| Fuker Frigyes Jakab | |
| Született | 1748[1] Kassa[2] |
| Elhunyt | 1805 (56-57 évesen)[1] Tállya |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Nagyszombati Egyetem (–1773, orvostudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fuker Frigyes Jakab (Kassa, 1748. március 5. – Tállya, 1805) orvos, szőlész, borász.
Élete
[szerkesztés]A gimnáziumot szülővárosában végezte, ezután Nagyszombatban, az egyetemen orvostudományt hallgatott. 1773-ban lett orvossá, szülővárosában és Tállyán mint gyakorló orvos működött. Halálát az okozta, hogy egy téli utazása során megfagyott.
A Budapesten kiadott Vasárnapi Ujság 1892. szeptember 18-i 38. számában Kossuth Lajos 90. születésnapjára megjelent cikk szerint Kossuth Lajos keresztapja.
Munkái
[szerkesztés]- Dissertatio inaug. medica. Generalia medicinae. Tyrnaviae, 1773. (Cenzúrai kézirata a budapesti Egyetemi Könyvtárba került)
- De salubritate et morbis Hungariae schediasma. Lipsiae, 1777. (szlovák fordítás: F. J. Fuker: De salubritate et morbis Hungariae (O zdraví a chorobách Uhorska). fordítás F. Šimon. Košice, UPJŠ 2003, ISBN 80-7097-515-6
- Klagelied von einem Ungarn auf den Tod seiner grossen und guten Königin M. Theresia. Wien, 1780
- Was Pius VI. in Wien gemacht? Eine Anfrage aus der Provinz. Wien, 1782
- Versuch einer Beschreibung des Tokayer Gebürges. Wien, 1790. (2. kiadása: Beschreibung des Tokayer Gebirges, nebst Belehrung wie bei der dortigen Weinlese verfahren wird, und wie man durch den Handel mit dem unverfälschten Tokayer Weine ein reicher Mann werden könne. Wien, 1801. 3. kiadás: Geographische und naturhistorische Schilderung des Tokayer Gebirges… Wien, 1833)
- Principia adornando systemati rationis rei litterariae deservitura. Pestini, 1791 (F. I. F.)
- Krankengeschichten und Kurarten. 1. Heft. Kaschau, 1800 (Több nem jelent meg)
Több humoros cikket írt Lübeck, Patriot. Wochenblattjába és Miscellenjeibe.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Vasárnapi Ujság 38. száma, 1892. szeptember 18.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–1969
További információk
[szerkesztés]- Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések 1772-1849. I. köt. Bp., Borda Antikvárium, 1998.; II. köt. 2002
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- ↑ a b CERL Thesaurus (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2022. február 22.)