Ugrás a tartalomhoz

Grábóc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grábóc
Szerb ortodox kolostortemplom
Szerb ortodox kolostortemplom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásBonyhádi
Jogállásközség
PolgármesterVincze Kálmán (független)[1]
Irányítószám7162
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség139 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség12,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 17′ 20″, k. h. 18° 36′ 21″46.289010°N 18.605730°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 20″, k. h. 18° 36′ 21″46.289010°N 18.605730°E
Grábóc (Tolna vármegye)
Grábóc
Grábóc
Pozíció Tolna vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Grábóc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Grábóc (németül Grawitz, szerbül Грабовац) település Tolna vármegye Bonyhádi járásában. Ortodox búcsújáróhely.

Fekvése

[szerkesztés]

A Szekszárdi-dombság nyugati részén fekszik, a legközelebbi várostól, Bonyhádtól mintegy 9 kilométerre keletre. Légvonalban nem sokkal nagyobb a távolsága a megyeszékhelytől, Szekszárdtól sem, melytől mintegy 10,5 kilométer választja el, de a közúton mérhető távolság ennek nagyjából kétszerese.

A szomszédos települések: észak felől Kakasd, északkelet felől Szekszárd, délkelet felől Szálka, dél felől Mőcsény, nyugat felől pedig Bonyhád. A legközelebbi szomszédja az alig két kilométerre fekvő Szálka, de a két település közt csak földutas kapcsolat van; a környék más települései mind 5 kilométernél nagyobb távolságban találhatóak.

Megközelítése

[szerkesztés]

Zsáktelepülés, csak közúton érhető el, az 56 105-ös számú mellékúton, amely Bonyhád és Mőcsény határvonala közelében ágazik ki északkelet felé a Bátaszéktől Bonyhádig húzódó 5603-as útból. Az ország távolabbi részei felől a 6-os főúton közelíthető meg a legegyszerúbben, bonyhádi letéréssel.

Története

[szerkesztés]

A településen már az 1300-as években létezett bencés zárda és templom. Romjait a szerb temetőtől északnyugatra lévő bozótos rejti.

Grábócot nevezetessé a török elől menekülő szerb szerzetesek tették, akik a dalmáciai Dragovity kolostorából 1580-ban menekültek ide. Először csak fatemplomot építettek, majd a budai basa engedélyével 1587-ben kőtemplomot. A törökök 1667-ben feldúlták a kolostort, mely 1703-ban elnéptelenedett. Az elnéptelenedett településre a Rákóczi-szabadságharc után tértek vissza a szerb lakosok és az ortodox szerzetesek. A mai szerb ortodox templom 1736-ban épült.

A Nagyboldogasszony katolikus templom
A szerb ortodox templom

A 18. században a szerb lakosság mellé svábok települtek. A katolikus németek 1765-ben építették fel első kápolnájukat, amit 1795-ben templommá bővítettek. Az 1789-es népszámlálás szerint a németek már többséget alkottak a szerbekkel szemben. A 19-20. században az arányok még inkább eltolódtak, a szerb kolostor és a fogyatkozó szerb lakosság egyre inkább csak különlegességnek számított. A második világháború után a kitelepített svábok helyére székelyek települtek.

A szocializmus éveiben ide száműzték a bolgár ortodox egyház vezetőjét, a szófiai pátriárkát. Az ortodox kolostor 1974-ig, az utolsó szerzetes haláláig működött, utána szociális otthonná alakították. 1994 óta a templommal együtt ismét a szerb ortodox egyház tulajdona, ma apácák élnek itt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szilágyi János (független)[3]
  • 1994–1998: Tüske László Károly (független)[4]
  • 1998–2002: Tüske László Károly (független)[5]
  • 2002–2006: Tüske László Károly (független)[6]
  • 2006–2010: Tüske László Károly (független)[7]
  • 2011–2014: Takács László (független)[8][9]
  • 2014–2019: Takács László (független)[10]
  • 2019–2024: Vincze Kálmán (független)[11]
  • 2024– : Vincze Kálmán (független)[1]

A településen a 2010. október 3-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. Aznap a 164 szavazásra jogosult lakos közül 140 fő járult az urnákhoz, egyikük érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatokból pedig egyformán 55-55 esett az öt induló közül két független jelöltre, Takács Lászlóra és Vincze Kálmánra. A választáson egyetlen pártjelölt, a Jobbikos László Ferenc indult, ő a harmadik helyet szerezte meg, Tüske László Károly addigi polgármester pedig, mindössze hét szavazatot begyűjtve az utolsó helyen végzett.[12] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2011. január 9-én tartották meg: ezen már csak három jelölt indult el, és kicsivel magasabb volt a választói részvétel mértéke is, ami Takács Lászlónak kedvezett jobban.[8]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
180
174
177
158
169
159
139
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,6%-a magyarnak, 3% cigánynak, 7,2% németnek, 1,2% románnak, 1,8% szerbnek mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,5%, református 6,6%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 16,8% (22,2% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 82,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% németnek, 1,8% cigánynak (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29% volt római katolikus, 3% református, 1,8% ortodox, 3% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 29,6% felekezeten kívüli (33,1% nem válaszolt).[14]

Látnivalók

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Grábóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Grábóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Grábóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Grábóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  6. ↑ Grábóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. ↑ Grábóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. ↑ a b Grábóc települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. január 9. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  9. ↑ Takács László lett Grábóc új polgármestere (magyar nyelven) (html). Hír24, 2011. január 9. (Hozzáférés: 2019. december 18.)[halott link]
  10. ↑ Grábóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  11. ↑ Grábóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  12. ↑ Grábóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  13. ↑ Grábóc Helységnévtár
  14. ↑ Grábóc Helységnévtár
  15. ↑ Felavatták a Mária kilátót. Baja.hu, 2015. október 2. (Hozzáférés: 2017. július 29.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Grábóc&oldid=27441046”