Gvozdanszkó vára
| Gvozdanszkó vára | |
| Utvrda Gvozdansko | |
 | |
| Gvozdanszkó vára | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Gvozdanszkó |
| Tszf. magasság | 235 m |
| Épült | 15. század |
| Elhagyták | 19. század (elhagyták) |
| Állapota | rom |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Védettség | műemlék [1] |
| Elhelyezkedése | |
 Gvozdanszkó vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 08′ 00″, k. h. 16° 12′ 56″45.133333°N 16.215556°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 00″, k. h. 16° 12′ 56″45.133333°N 16.215556°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gvozdanszkó vára témájú médiaállományokat. | |
Gvozdanszkó vára (horvátul: Utvrda Gvozdansko), vár Horvátországban, a Báni végvidék déli részén, Gvozdanszkó falu területén.
Fekvése
[szerkesztés]Gvozdanszkó falutól keletre emelkedő 235 méteres magasságú hegy tetején találhatók romjai.
Története
[szerkesztés]A török veszély közeledtére a Zrínyiek meglévő váraik megerősítése mellett újabbak építésébe is kezdtek. Ezek közül a legjelentősebb mindenképpen Gvozdanszkó lett, melyet a Gvozdna-pataknak a Žirovac-patakba folyása feletti magaslaton építettek. A vár első említése 1488-ból származik, de 1524 után különösen gyakran említik. A vár a 16. század második felére a további török terjeszkedés térségbeli legnagyobb gátja lett. 1561-ben Malkocs bég, 1574-ben Ferhát pasa boszniai szandzsákbég és 1576-ban Kapidzsi pasa is sikertelenül ostromolta. Ferhát pasa benyomult a Kulpa és az Una közötti térségbe, 1577-ben elfoglalta Kladusát és Osztrozsacot, majd október 30-án elesett a legközelebbi jelentősebb vár Zrin is.
Közben 1577. október 3-án megkezdődött Gvozdanszkó ostroma. Ferhát pasa időközben 10.000 főre gyarapodott török seregével szemben a várban Damjan Doktorović kapitány, Nikola Ožegović és Andrija Stepšić parancsnoksága alatt mintegy 300 védő, többségük bányász, a vár állandó őrsége, valamennyi horvát végvári vitéz, valamint mintegy 250 környékbeli jobbágy, asszonyokkal és gyermekekkel állt szemben. A védők a szűkös élelem és elégtelen felszerelés ellenére minden megadási felszólítást visszautasítottak. Amikor végül 1578. január 12-én éjszaka a török betörte a kaput már senkit nem talált életben. Ez a hősiesség a pasát úgy meghatotta, hogy elrendelte a védők nagy tisztelettel, keresztény szertartás szerinti történő eltemetését. A horvát seregek a várat még az évben visszafoglalták, de a keresztény seregben kitört kolera miatt újra török kézre került és csak 1635-ben szabadult fel végleg. Határvárként szolgált egészen 1878-ig, amikor Bosznia okkupációjával az országhatár és a vár jelentősége is megszűnt. Elhagyatottságában pusztulásnak indult, köveit a lakosság építőanyagnak használta.
A vár mai állapota
[szerkesztés]A vár négyszögletes alaprajzú volt, sarkain félköríves tornyokkal. Kaputornya négyszögletes volt, ezzel szemben állt az várudvarban a hengeres lakótorony, mely lényegesen magasabb volt a falaknál. A falak sok helyen ma is emeletnyi magasságban állnak. Jól kivehetők a sarokbástyák és az egykori hengeres lakótorony maradványai is.
Galéria
[szerkesztés]
Források
[szerkesztés]- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008. Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A Građevinar folyóirat 2003. évi 5. száma (horvátul)
- Jupiter.elte.hu: Branko Nadilo: Zrínyi várak a horvátországi Pounj vidékén (fordította: Szatanek József)
- Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében – Gvozdaszkó – Gvozdansko