Gyenes Izsó
| Gyenes Izsó | |
| Született | Guttmann Izidor 1874. július 8. Szepsi |
| Elhunyt | 1961. augusztus 27. (87 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása | hegedűművész |
| Zenei pályafutása | |
| Hangszer | hegedű |
| Tevékenység | zenész, tanár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyenes Izsó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gyenes Izsó, 1903-ig Guttmann Izidor[2] (Szepsi, 1874. július 8. – Budapest, 1961. augusztus 27.) hegedűművész, tanár.
Élete
[szerkesztés]Guttmann József és Biener Johanna fia.[3] Már gyermekkorától zenélt, 12 évesen katonai és színházi zenekarok tagja volt. Zenei tanulmányait a Magyar Zeneiskolában fejezte be 1903-ban, ahol Faludy Károly és Vavrinecz Mór volt a mestere. 1901-ben megalakította az Országos Magyar Zeneszövetséget.
Hegedűművészként 1903-ban Kaposváron telepedett le, ahol vonósnégyest, zenekart alakított, és zeneiskolát hozott létre (ennek 1907-től 1920-ig igazgatója volt). Ő vezette a zeneoktatást mind a Kaposvári Zenekedvelők Egyesületében, mind a főgimnáziumban, 1918-ban pedig a Fő utcában megalapította Harmónia nevű zenemű- és hangszerüzletét, amely hamarosan a város hangversenyéletének központjává vált. 1920-ban hangverseny- és operaszervező céget alapított, amelynek élén nyolc évig szervezte a város és a megye zenei életét. Az ő meghívására érkezett Kaposvárra Dohnányi Ernő, és ő rendezte az első operaelőadást is a városban, A sevillai borbélyt. Koncertmestere volt a helyi szimfonikus zenekarnak, és 1927-ben, amikor megalakult a Kaposvári Egyesült Iparosok Társaskörének zenekara, ennek is karnagyává választották.[4]
1928-tól Győrött, Budapesten és Balassagyarmaton tanított, fontos feladatának tekintette a siket és egyéb problémákkal küzdő gyerekek zenei nevelését.
Emlékezete
[szerkesztés]Fiai Gyenes János (Juan Gyenes) fotóművész és Reményi Gyenes István író. Madridban élt fotóművész fia (Juan) az emlékére, fiatal spanyol hegedűművészek számára alapította a Premio Isidoro Gyenes-díjat.
1992. március 15-én Kaposváron, Gyenes Izsó Ezredév utcai házának falán emléktáblát avattak emlékére.[4][5]
Főbb művei
[szerkesztés]- A játékos zeneoktatás. Bevezetés a ritmikába. Győr, 1932
- Játékos zeneoktatás. Gyenes-féle hangszeres hangszeres zeneelméleti tábla dalgyűjteménye. Győr, 1932
- A ritmusóvoda. Budapest, 1939
- A ritmizálás iskolája. Budapest, 1942
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 95512/1903. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 762. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 15. oldal 24. sor
- ↑ Holocaust Survivors and Victims Database
- ↑ a b Nagy Zoltán. „Hogy Kaposvárott oskolák álléttassanak...” – Fejezetek a város három évszázados neveléstörténetéből (1715–2015), 54. oldal. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2016). ISBN 978-615-80091-8-8
- ↑ Balogh János: Kaposvár emléktáblái és egyéb gyűjtemények
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 1157. o. ISBN 963-547-414-8
