Hajdu André
Hajdu André | |
Született | 1932. március 5.[1][2] Budapest[3] |
Elhunyt | 2016. augusztus 1. (84 évesen)[1][2] Jeruzsálem |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
Kitüntetései | Izrael-díj (1997) |
Sírhelye | Olajfák hegye Zsidó Temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdu André témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hajdu André (született: Hajdú András; héberül: אנדרה היידו; Budapest, 1932. március 5. – Tel-Aviv, 2016. augusztus 1.) magyar származású izraeli zeneszerző és etnomuzikológus.
Élete
[szerkesztés]A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Szervánszky Endrénél és Szabó Ferencnél zeneszerzést, Szegedi Ernőnél zongorázni, Kodály Zoltánnál népzenekutatást tanult. Kodály tanítványaként két évig részt vett a cigány zenei kultúra kutatásában, és számos cikket publikált ebben a témában.[4]
Az 1956-os forradalom után Párizsba menekült, és a Párizsi Konzervatóriumban folytatta tanulmányait Darius Milhaud (kompozíció) és Olivier Messiaen (zenefilozófia) növendékeként.[5] Osztálytársai között volt Gilbert Amy, William Bolcom, Philip Corner és Paul Méfano. Párizsban számos ösztönző emberrel találkozott, Samuel Beckettől az izraelita Héber Egyetem professzoráig, Izrael Adlerig, s utóbbi miatt 1966-ban első alkalommal tett látogatást Izraelben.
1966-ban Jeruzsálemben telepedett le. 1966 és 1991 között a Tel-Aviv-i Zeneakadémián tanított. 1970-től a Bár Ilán Egyetem Zenei Tanszékének vezetője és tanára volt, illetve megalapította a Zeneszerzés Tanszéket. Nevezetes tanítványai között volt Aharon Razel, Gil Shohat, Yonatan Razel, Yoni Rechter, Mátti Kovler és Matan Porat.
Számos pedagógiai művet alkotott, főleg zongorára és elméletet a kreatív megközelítés révén (bevonva a játékost a zeneszerzés folyamatába), pl. Milchstrasse (Tejút), A zongorajáték művészete, Book of Challanges (Kihívások könyve), Concerto 10 fiatal zongoristának. Mindez összefügg a jeruzsálemi Izraeli Művészeti és Tudományos Akadémia kreatív tanításának gyakorlatával, amely a zenetanítás új megközelítésének kísérleti iskolája. Tanulmányozta a zsidó klezmer és haszid repertoárokat, és számos cikket publikált ebben a témában. Behatóan foglalkozott zsidó témákkal, s nem csupán a szokásos folklorisztikus vagy liturgikus szinteken, hanem a zsidó gondolkodás elvontabb témáival (Szóbeli Törvény, a Biblia filozofikus könyvei) is, valamint foglalkoztatták a zsidó történelem mélyebb törekvései. 2005-ben megkapta a Jeruzsálemi Héber Egyetem tiszteletbeli doktora címet.
Nyolcvannégy éves korában Jeruzsálemben halt meg.[6]
Díjai
[szerkesztés]- 1955-ben a cigány kantátájával az első díjat nyerte el Világifjúsági és diáktalálkozó varsói versenyén.
- 1997-ben Izrael-díjat kapott életművéért. [7]
Művei (válogatás)
[szerkesztés]- Színpadi művei
- Ludus Paschalis, középkori pészahi játék (1970)
- The Story of Jonas, opera gyermekkarra és alt szólóra (1985–1987)
- Koheleth (Ecclesiaste), kísérőzene (1993)
- Zenekarra
- Petit enfer (1959)
- The Unbearable Intensity of Youth (1976)
- Bashful Serenade klarinétra és zenekarra (1979)
- On Light and Depth (1983–1984)
- Concerto for an Ending Century for piano and orchestra (1990)
- Continuum for 15 players and piano (1995)
- Vonószenekarra
- Truath Melech (Rhapsody on Jewish Themes) klarinétra és vonós zenekarra (1974)
- The False Prophet for narrator and string orchestra (1977)
- Divertimento (1988)
- Overture in Form of a Kite (1985)
- Kamarazene
- 5 Sketches in Sentimental Mood zongorakvartettre (1976)
- Instant suspendus hegedűre, brácsa vagy cselló szólóra (1978)
- Sonatine à la française (francia stílusú Sonatina) fuvolára és csellóra (1990)
- Variations for string quartet (1997)
- Birth of a Niggun for flute, clarinet and piano (1998)
- Mishna-Variations for string quartet (1998)
- Music for Three for violin, cello and piano (1999)
- Zongora
- Plasmas, "Plazmák" szólóhangszerre (1957)
- Diary from Sidi-Bou Said (1960)
- Journey around My Piano "Utazás a zongorám körül" (1963)
- Noir sur blanc (1988)
- Metamorphoses "Metamorfózisok" (1997)
- 5 Inventions for piano 4-hands "Öt invenció zongora-duóra" (1983)
- Dalok
- A lebegő torony (Mishnayoth) (1972–1973)
- Bestiary "Bestiárium" (Ted Hughes) (1993)
- Merry Feet (1998)
- Nursery Songs
- Ének-zenekari
- Cycles of Life, Cantata (1985)
- Álmok Spanyolországról (Kantáta a zsidók Spanyolországból történt kiűzetéséről) (1991)
- Job and His Comforters "Jób és vigasztalói", bibliai és történelmi oratórium (1995)
- Kórus
- House of Shaul for mixed chorus "Saul háza" (1974)
- The Question of the Sons (1974)
- Bitzinioth Nov (Song of the Sea) (1973)
- Mishnayoth (1972–1973)
- Proverbs of Solomon for choir and percussion "Salamon közmondásai" kórusra és ütőhangszerekre (1978)
Diszkográfia
[szerkesztés]- On Light and Depth. I.M.I. (Izrael)
- Ecclesiaste Archiválva 2018. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben R. C. A Victor (Franciaország)
- Dreams of Spain Archiválva 2018. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben - Hungaroton (Budapest)
- Concerto for an ending century Archiválva 2018. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben - Hungaroton (Budapest)
- Truath Melech. Plane (Németország)
- [1] Archiválva 2018. május 11-i dátummal a Wayback Machine-benConcerto for an ending century Archiválva 2018. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Izrael)
- Retro-Portrait Archiválva 2018. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Izrael)
- Music For Chamber Ensembles Archiválva 2018. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Izrael)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b Musicalics (francia, holland, angol, német, olasz és spanyol nyelven)
- ↑ Carnegie Hall linked open data (angol nyelven), 2017. (Hozzáférés: 2022. május 2.)
- ↑ Schleifer 2001.
- ↑ Schleifer 2001
- ↑ „Acclaimed Israeli composer and educator André Hajdu dies at age 84”, Jerusalem Post, 2016. augusztus 3. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
- ↑ Israel Prize Official Site - Recipients in 1997 (héber nyelven)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Andre Hajdu című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Kennedy, Michael (2006). The Oxford Dictionary of Music, second edition. Oxford and New York: Oxford University Press.
- Schleifer, Eliyahu (2001). "Hajdu, André". The New Grove Dictionary of Music and Musicians, second edition, edited by Stanley Sadie and John Tyrrell. London: Macmillan Publishers.
- Andre Hajdu hivatalos honlapja Archiválva 2021. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Andre Hajdu oldala a Bar-Ilan Egyetem webhelyéről Archiválva 2021. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Andre Hajdu az Israel Composers' League-ben
- Ha'Oman Hai Ensemble a Facebookon
- Ha'Oman Hai Ensemble: Kulmus Ha-Nefesh