Hemiunu
| Hemiunu | ||||
|
Hemiunu (ḥm-ỉwnw, „Iunu [Héliopolisz] papja”) ókori egyiptomi herceg és vezír a IV. dinasztia idején. Nofermaat herceg, vezír és Itet (vagy Atet) fia; Sznofru fáraó unokája.[1][2] Hufu uralkodása alatt töltötte be a vezíri posztot. Ő tervezte a fáraó síremlékét, a gízai nagy piramist.[3][4]
Címei közt szerepel sírjában az „örökös herceg”, „nemesember”, „Alsó-Egyiptom királyának pecsétőre”, szobrán pedig „a király vér szerinti fia”, „legfőbb bíró és vezír” valamint „a Thot házából való Ötök legnagyobbja” is.[5] Vezírként apja, Nofermaat és Kanofer előzte meg.[6]
Sírja és szobra
[szerkesztés]Masztabasírja, a G4000, melyet Hufu uralmának vége felé fejeztek be,[7] közel fekszik Hufu piramisához, reliefek díszítik. Több kövön Hufu uralkodási dátumainak említése található.[8] Mészkőszobra[9] Németországban, a hildesheimi Roemer-Pelizaeus Museumban található.[2] A gízai, épülő Nagy Egyiptomi Múzeum ezt a szobrot is kölcsön fogja kapni a megnyitóra.
A szobrot Hermann Junker találta 1912-ben Hemiunu masztabasírjának befalazott szerdábjában. A sírt már az ókorban kifosztották, a szerdáb falába gyerekméretű lyukat vájtak, és leszedték a szobor drágakő szemeit, valamint aranyozását. A szobor jobb karja ekkor eltört, a feje levált. A fejet sikerült helyreállítani,[10] referenciaként egy Hemiunut ábrázoló domborművet használtak, amelyen látszott profilból az orra. Az ülőszobor ezt leszámítva jó állapotban maradt fenn. Rendkívüli realizmus jellemzi, Hemiunu vonásai nem stilizáltak, a szobor egyértelműen valódi külsejét mintázza. Idealizálástól mentes testalkatán teljes őszinteséggel ábrázolják, hogy hízásnak indult. Ez éles ellentétben áll azzal, hogy a királyi családhoz tartozó férfiak portrészobrai általában erőteljes, férfias külsőt sugároznak.
Források
[szerkesztés]- ↑ Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3, p.53
- ↑ a b Dieter Arnold, The Encyclopaedia of Ancient Egyptian Architecture, I.B.Tauris 2002, p. 107
- ↑ Lyon Sprague De Camp, Catherine Crook De Camp, Ancient Ruins and Archaeology, Doubleday 1964, p. 35
- ↑ Ian Shaw, The Oxford History of Ancient Egypt, Oxford University Press 2003, p. 89
- ↑ Archived copy. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.) page about G 4000, the tomb of Hemiunu
- ↑ Cambridge Ancient History by Cambridge University Press 2000, p. 166
- ↑ Dodson & Hilton, p.52
- ↑ Nigel C. Strudwick, Texts from the Pyramid, SBL 2005, p. 157
- ↑ Francesco Tiradritti, Arte egizia, Giunti 2002, p. 13
- ↑ Egyptian Art in the Age of the Pyramids, Metropolitan Museum of Art (New York, N.Y.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]