Herman Lamm
| Herman Lamm | |
| Született | 1890. április 19. Kassel |
| Elhunyt | 1930. december 16. (40 évesen) Sidell, Illinois, |
| Halál oka | öngyilkos lett |
| Bűncselekmények részletei | |
| Modus operandi | bankrablás |
| Országok |  Amerikai Egyesült Államok |
| Időszak | 1917–1930 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Herman Lamm témájú médiaállományokat. | |
Herman Lamm (Kassel, 1890. április 19. – Sidell, Illinois, 1930. december 16.), gúnynevén báró Lamm, német származású amerikai bankrabló volt, akit a modern bankrablás atyjának tekintenek. Lamm technikáját a nagy gazdasági világválság számos bűnözője tanulmányozta és utánozta. A báró katona volt Németországban, mielőtt az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Úgy gondolta, hogy a bankrablást a katonai akciókhoz hasonlóan kell megtervezni. A gondos előkészületeknek köszönhetően számos bankot sikerült kirabolnia. 1930-ban, egy rosszul sikerült akció után öngyilkos lett Sidellben.[1][2][3][4]
Pályafutása
[szerkesztés]Lamm azután hagyta el Németországot, hogy kizárták az ezredéből kártyacsalás miatt. 1914-ben, kevéssel az első világháború kitörése előtt az Egyesült Államokba emigrált. Bandita lett, és bűncselekményeinek elkövetésében felhasználta mindazt, amit katonai kiképzése során a taktikáról, pontosságról és fegyelemről tanult.[2] Bankrablásait ugyanúgy tervezte meg, mint egy katonai akciót, ami eltért az akkori szokásoktól. Az amerikai bankrablások ugyanis abban az időben nagyban improvizáltak voltak. 1917-ben egy rosszul sikerült akció után letartóztatták, és Utahban börtönbüntetésre ítélték. Itt tökéletesítette a Lamm-technikának nevezett elkövetési módszerét.[5][6]
Lamm rendszere a kiszemelt bank alapos tanulmányozására épült. A bűnöző nemcsak a bankfiókot és a széfek elhelyezkedését vizsgálta meg, hanem lehetséges menekülő utakat is keresett. Lamm az akció valamennyi tagjának meghatározott egyéni feladatot és tartózkodási helyet jelölt ki. A bankrablásokra szigorú menetrendet állapított meg, amelyhez mindenkinek tartania kellett magát. Minden akciójához pontos menekülési tervet dolgozott ki. Nagy teljesítményű autókat használt, és gyakran versenyzőket bérelt fel sofőrnek. Ezzel a módszerrel több mint egymillió dollárt rabolt, és ezzel korának leghatékonyabb bankrablója lett.[2][6]
Halála
[szerkesztés]1930. december 16-án Lamm az Indiana államban található Clinton egyik bankját rabolta ki. Miután 15 567 dollárt sikerült elrabolnia a Citizens State Bankból, a rá várakozó autó sofőrje, egy korábbi alkoholcsempész észrevette, hogy egy helyi lakos puskával közelít felé. Pánikba esett, és egy gyors megfordulással megpróbált elmenekülni, de a Buick defektet kapott. Lamm és emberei elraboltak egy autót, de később kénytelenek voltak elhagyni, mert 56 km/óránál nem ment gyorsabban. Az autó tulajdonosa ugyanis sebességkorlátozót építtetett járművébe, hogy idős apja ne mehessen túl gyorsan vele. Ezután egy teherautóba ültek át, de nem volt elég víz a hűtőjében, így ismét autót kellett váltaniuk, annak tartályában azonban csak egy gallon benzin volt.[2][6]
Az illinois-i Sidellben nagyjából kétszáz rendőr és felfegyverzett lakos várta őket, akikkel komoly tűzharcba keveredtek. Hunter, a sofőr halálos sebet kapott, Lamm és 71 éves társa, G. W. Landy agyonlőtte magát, hogy elkerülje a letartóztatást. Walter Dietrich és James Clark megadta magát, őket életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték[2]
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Herman Lamm című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ WWI Draft Registration Card. Paul Peterson, 2011. július 11. [2011. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 16.)
- ↑ a b c d e Sifakis, Carl. The Encyclopedia of American Crime, 2, New York City, New York: Facts on File, 509. o. (2001). ISBN 0-8160-4634-4
- ↑ Public Enemies: America's Criminal Past, 1919–1940. New York City, New York: Facts on File, 17. o. (1998). ISBN 0-8160-3160-6
- ↑ „"Rushwille Republican cikk"”, en:Rushville Republican, 1930. december 18., 1. oldal
- ↑ Burrough, Bryan. Public Enemies: America's Greatest Crime Wave and the Birth of the FBI, 1933–34. New York City, New York: Penguin Group, 17–18. o. (2004). ISBN 0-14-311586-3
- ↑ a b c Toland, John. The Dillinger Days. New York City, New York: De Capo Press, 29–31. o. (1963). ISBN 0-306-80626-6