Hernádgönyű

	Hernádgönyű (Gyňov)
	; Hernádgönyű zászlaja
	; Hernádgönyű zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1255
Polgármester	Denisa Vargová
Irányítószám	044 14
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	669 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	113 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	171 m
Terület	5,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 35′ 18″, k. h. 21° 18′ 15″48.588333°N 21.304167°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 18″, k. h. 21° 18′ 15″48.588333°N 21.304167°E
	Hernádgönyű weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádgönyű témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hernádgönyű (szlovákul: Gyňov) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 15 km-re délkeletre, a Hernád jobb partján fekszik.

Nevének eredete

Neve a szláv Gniew, vagy Gniewomir személynévből származik.

Története

Hernádgönyű (Gönyű, Al-, Felgönyű) Árpád-kori település, nevét az oklevelek 1255-ben említették először „Gunupotoka” néven.

1268-ban „Gvnv”, 1270-ben „Fel Genew”, „Felgyno”, „Algunyo” néven említették.

Gönyű abaúji várföld volt, melyet IV. Béla király 1268 előtt Csannyal együtt az Aba nemzetséghez tartozó Bvdvn fia Dénesnek adott, István király viszont ugyanezt Gálnak és társainak adta felkassai földjeikért cserébe. Dénes emiatt hatalmaskodott Gálékon, de 1270-ben mégis átengedte nekik a földet.

1290-ben a Gönyűi nemesek osztozkodtak öröklött birtokaikon. Az osztozkodáskor említették Scartas (Szartos)-patakot, mely még ma is megvan.

1317-1320 között írták egy oklevélben Gönyüi Máté nevét, aki szolgabíró, illetve királyi ember volt.

A település mai lakói főleg állattenyésztéssel és kézművességgel foglalkoznak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Felső Gönyű. Magyar falu Abauj Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, épűletre fája nintsen, mivel felét szántó földgyének néha a’ víz járja, ámbár Kassának szomszédságában lévén, vagyonnyainak el adására jó alkalmatossága van, mind az által második Osztálybéli.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gönyő, tót-magyar falu, Abauj vmegyében, Enyiczkéhez 1 órányira: 170 r. kath., 130 g. kath., 40 ref., 15 zsidó lak. F. u. Kormos, Bodnár, a Kassai seminarium. Ut. p. Kassa.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Bocsárdtól nyugatra, a vasút mellett van Gönyü, melynek 43 háza és 286 tót ajku lakosa van. Postája és távirója Csány.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 351-en, többségében magyar anyanyelvűek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 1482 lakosából 1463 szlovák volt.

2011-ben 608 lakosából 592 szlovák volt.

Források

Györffy György: Abaújvármegye.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. január 4.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. január 4.)

[1]

[2]

[3]

[4]