Ugrás a tartalomhoz

III. Emmanuel Delly káld pátriárka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Emmanuel Delly káld pátriárka
Született1927. szeptember 27.[1]
Tel Keppe
Elhunyt2014. április 8. (86 évesen)[2]
San Diego
Állampolgárságairaki
Foglalkozásakatolikus pap
Tisztsége
  • címzetes püspök (1962. december 7. – )
  • segédpüspök (1962. december 26. – )
  • címzetes érsek (1967. május 6. – )
  • Babiloni káld katolikus patriarkátus (2003. december 3. – 2012. december 19.)
  • katolikus érsek (2003. december 3. – 2012. december 19.)
  • bíboros (2007. november 24. – 2014. április 8.)
Iskolái
  • Pápai Urbaniana Egyetem
  • Lateráni Pápai Egyetem
Halál okabetegség
a Káld katolikus egyház pátriárkája
Vallásakeresztény
Szentelők
  • Paul II Cheikho (főszentelő)
  • Raphael I Bidawid (társszentelő)
  • Armand Blanquet du Chayla (társszentelő)
  • Athanase Jean Daniel Bakose (társszentelő)
UtódjaLouis Raphael Sako
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Emmanuel Delly káld pátriárka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

III. Emmanuel Delly káld pátriárka (1927. szeptember 27.2014. április 8.) a káld katolikus egyház vezetője volt 2012 végéig Irakban.

Élete

[szerkesztés]

A Pápai Városi Egyetemen szerzett diplomát kánonjogból és a Pápai Lateráni Egyetemen filozófiából. 1952. december 21-én szentelte pappá Pietro Fumasoni, Biondi bíborosa. Visszatért Bagdadba és a pátriárka titkára lett 1960. december 30-án. Részt vett a második vatikáni zsinaton mint szakértő. 36 évesen lett püspök.

Pátriárkának választása

[szerkesztés]

2003. december 3-án választották Babilon káld pátriárka püspökökének, egy különösen fontos drámai történelmi helyzet után, amikor az iraki háború kitört ugyanazon év márciusában. Ilyen körülmények között december 2-3-ra, II. János Pál pápa összehívta a káld egyház Püspöki Szinódusát az Apostoli Palotában. Az ülés végén – Ignace Moussa I Daud kardinális elnökletével, békés körülmények között választottak pátriárkát, III. Emmanuel Dellyt. 2003. december 21-én a Bagdadban került sor az ünnepélyes beiktatásra a Szent József katedrálisban.

2007-ben bíborosnak szentelték.[3]

Személyes okokra hivatkozva 2012-ben lemondott tisztségéről. 2013. január 28-án hívta össze XIV. Benedek pápa káld egyház Püspöki Szinódusát, hogy megválasszák utódját.

Uralkodását átmeneti korszaknak szokták nevezni, mert nagyon nehéz időkben volt egyháza élén. Nagy számban emigráltak külföldre a hívők, országukban, Irakban üldöztetésnek voltak kitéve. Barátságos viszonyt tartott fenn iszlám vezetőkkel és emelte a lakosság morális érzéseit.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]