Jász (Románia)
| Jász (Iaz) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Obrézsa |
| Rang | falu |
| Községközpont | Obrézsa (Obreja) |
| Irányítószám | 327287 |
| SIRUTA-kód | 53407 |
| Népesség | |
| Népesség | 819 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 27′ 54″, k. h. 22° 14′ 02″45.465087°N 22.233839°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 54″, k. h. 22° 14′ 02″45.465087°N 22.233839°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jász románul: Iaz, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Karánsebestől északra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Jász nevét 1480-ban említette először oklevél Jaz in districtu de Sebes formában, Mátyás király oklevelében, majd 1485-ben Yaaz in districtu civitatis Karansebes alakban fordult elő.
1597-ben Jaaz, 1785-ben Pesty Frigyes említette Jasch néven, 1828-ban Jász, Jáz, 1888-ban Jáz (Jaas), 1913-ban pedig Jász néven fordult elő.
1480-ban Mátyás király az aradi káptalan által örményesi Fiáth Lászlónak adományozta a sebesi kerületben fekvő Jaz, Mezfalu, Cserenyes és Keregh falvakat adományozta.
1485-ben Jász (Yaaz) falut több más faluval együtt Kinisy Pál temesi főispán Bakoviczay Lászlónak ítélte oda Bizerei Miklós ellenében.
1588-ban Báthory Zsigmond fejedelem levele szerint Jász és Mészfalu Karánsebessel voltak határossak.
1590-ben Pribék László de Jaz, más néven Bánul és rokonsága pereskedett egymással öröklött birtokaikért, mely per hosszan elhúzódott.
A karánsebesi kerület 1603 évi összeírása szerint Jász faluban Pribék János 2, és Pribék Mátyás szintén 2 portáról adózott.
A falu a 18. században kincstári birtok volt, az 1778-as évben pedig az akkor alakult oláh–illír határőrezredhez került. A katonai határőrvidék feloszlása idején az oláhbánsági ezred ohabai századához tartozott.
Az 1858 évi összeiráskor 670 lakost találtak itt, melyek 9 katolikus kivételével, mind görögkeleti vallásúak voltak.
1913-ban 815 lakosából 17 magyar, 794 román volt. Ebből 18 római katolikus, 793 görög keleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Pesty Frigyes: Szörény vármegye (II.98)
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
