Ugrás a tartalomhoz

Jacob van Ruisdael

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jacob van Ruisdael
SzületettJacob Isaackszoon Van Ruisdael
1628[1][2][3][4][5]
Haarlem[6]
Elhunyt

Haarlem
ÁllampolgárságaEgyesült Tartományok[11]
SzüleiIsaack van Ruisdael
Foglalkozása
  • festőművész
  • gravírozó
  • tájképfestő
  • rézmetsző
  • grafikusművész
  • rajzoló
SírhelyeGrote Kerk

Jacob van Ruisdael aláírása
Jacob van Ruisdael aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacob van Ruisdael témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Wijki szélmalom (1670)

Jacob Isaackszoon van Ruisdael (ejtése: [jákob izákszón fan reüzdál]) (névváltozat: Jacob Isaacksz. van Ruisdael; névváltozat magyarul: Ruijsdael; Haarlem, 1628 körül — Amszterdam vagy Haarlem, 1682. március 14.) a holland festészet aranykorának egyik legsikeresebb tájképfestője.

Életpályája

[szerkesztés]

Életéről sokkal kevesebb adat maradt fenn, mint munkásságáról. Születési helye is ideje körül is viták folytak a szakirodalomban. Nagyon korán, már apjától, Isaack van Ruisdael-tól tanult festeni, majd Salomon van Ruysdael, a nagybátyja, a híres tájképfestő tanította. 1648-ban a festő céh tagja lett Haarlemben, s itt, majd Amszterdamban alkotott. Soha nem nősült meg.

Az 1650-es évek közepén Németország nyugati részében is megfordult. Van Ruisdael művészete, akárcsak Rembrandté, bensőséges érzelmi vallomás. Nagyon nagy szeretettel festette a holland táj minden változatát, a mocsaras síkságokat, a vízeséseket, a hegyeket, az erdőket, az aranyló búzamezőket, a vihartól ostromolt tengerpartokat, a közelgő vészekkel teljes idők szorongással, nyugtalansággal teli tájait.

Képei egyre több lírai mondanivalót sugalltak. Leginkább a téli megvilágítás és a viharos nyári napok témái fejezték ki az ő a tájképeiből sugárzó nagy fájdalmat. Képei talán azt a rémületet tükrözik, amelyet a holland nép átélt, hiszen az erős viharok gyakran elmosták gátjaikat, s tönkretették termőföldjeiket. Van Ruisdael mintegy érzékelteti az elemek erejének való kiszolgáltatottságot. Már az előtte járt festők is nagy jelentőséget tulajdonítottak az ég ábrázolásának, de ő volt az első, aki architektonikus eget festett, oszlopokat, boltíveket jelenített meg felhőkből építkezve, s ezekből egy párás, félelemkeltő vagy éppen reményeket ébresztő légköri tüneményeket jelenített meg.

Leghíresebb képe a Wijki szélmalom (Rijksmuseum, Amszterdam), e képen a partokat védő gátat csapkodják a tenger hullámai, egy vitorlás dermedten áll a tengerben, a gáton belül pedig a széles, termékeny alföld képe bontakozik ki előttünk, tipikus holland táj szélmalommal és emberekkel. A háttérben tornyosuló felhőkkel egy nyugtalanító tájkép áll össze, szinte érzékelteti a vihar előtti csendet.

A festőnek mintegy ötszáz képe és 10 rézkarca ismeretes. Van Ruisdael Zsidó temető című képe Goethét egy cikk írására ihlette, melynek címe: Ruisdael als Dichter, magyarul: Ruisdael, a költő

Az újabb kutatások szerint munkából nem gazdagodott meg, de nem is volt szegény, apjánál jobb anyagi körülmények között élt. [12] Mindössze 54 évet élt.

18 éves korában festett tájképe a New York-i Metropolitanben

Képeiből

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  3. Jacob van Ruisdael (angol nyelven)
  4. a b Kunstindeks Danmark (dán és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  8. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  10. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  11. LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2012. november 5. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  12. Slive, Seymour (2013) De molen bij Wijk bij Duurstede. Jacob van Ruisdael, p. 8

Források

[szerkesztés]
  • A művészet története : a barokk. Budapest : Corvina, 1988. Jacob van Ruisdael lásd 188-189. p. ISBN 963 13 2393 5
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Művészeti lexikon. 2. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Ruijsdael, Jakob van lásd 400-401. p.