Juhász-Nagy Pál
| Juhász-Nagy Pál | |
| Született | 1935. január 29. Debrecen |
| Elhunyt | 1993. április 5. (58 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Juhász Nagy Sándor |
| Foglalkozása | ökológus |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1957) |
| Kitüntetései | Széchenyi-díj (1992) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (20. körönd-33. fülke)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Juhász-Nagy Pál témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Juhász-Nagy Pál (Debrecen, 1935. január 29. – Budapest, 1993. április 5.) Széchenyi-díjas biológus, ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1990). A 20. századi magyar ökológia egyik legnagyobb alakja, a szupraindividuális biológia elméleti alapjainak megteremtője, az operatív ökológia szükségességének felismerője. Jelentős eredményeket ért el a matematikai modelleknek és értelmezéseiknek az ökológiába való bevezetésében, a magyar ökológiai terminológia kidolgozásában és egységesítésében.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) biológia–kémia szakán végzett 1957-ben. Előbb szülővárosában, Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanított, majd az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszékének tanára lett.
Igazi reneszánsz ember volt: szakterületén kívül az emberi tudás számos más szférájában is otthonosan mozgott. Barátai és tanítványai mind a mai napig már-már legendaszerű történeteket mesélnek arról, hogy miként idézett (sokszor idegen nyelven) hosszú szövegeket szó szerint, vagy hogy miként volt képes ámulatba ejtő lexikális tudását logikus rendszerbe szervezni.
Juhász-Nagy Pál egy csodálatosan művelt, kiemelkedően tehetséges botanikus, elméleti biológus és biomatematikus volt, akkoriban ennek a karnak az egyik szellemi világítótornya.
Kitüntetései
[szerkesztés]- Gorka Sándor-díj (1983)
- KLTE Emlékérem (1988)
- Széchenyi-díj (1992) – A matematikai modellekre alapuló teoretikus elemzés és gondolkodás bevezetése az ökológiába területen elért eredményeiért.
Főbb művei
[szerkesztés]- Bevezetés a biomatematikába, Budapest, Tankönyvkiadó, 1981 [Izsák Jánossal és Varga Zoltánnal]
- Beszélgetések az ökológiáról, Budapest, Mezőgazdasági, 1984
- Egy operatív ökológia hiánya, szükséglete és feladatai, Budapest, Akadémiai, 1986
- Az ökológia reménytelen reménye, Budapest, ELTE, 1992 [Zsolnai Lászlóval]
- Vázlatok az ökológiai kultúra tematikájához, Budapest, Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, 1992
- Az eltűnő sokféleség: A bioszféra-kutatás egy központi kérdése, Budapest, Scientia, 1993
- Természet és ember: Kis változatok egy nagy témára, Budapest, Gondolat, 1993
- A synbiológia alapjai, Budapest, Scientia, 1995
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
Források
[szerkesztés]- Juhász Nagy Pál - Névpont
- Kalapos Tibor: Emlékezés tanszékünk iskolateremtő professzorára, Juhász-Nagy Pálra Archiválva 2015. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Elhangzott a „JUHÁSZ-NAGY PÁL” ifjúsági tudományos előadói pályázat előadóülésén
További információk
[szerkesztés]
- Juhász-Nagy Pál emléktáblája - Debrecen
- Teremtő sokféleség. Emlékezések Juhász-Nagy Pálra; szerk. Oborny Beáta; MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 2001
- In memoriam Pál Juhász-Nagy (1935–1993); szerk. Podani János, Czárán Tamás; ELTE Department of Plant Taxonomy and Ecology, Bp., 1993
- Szupraindividuális biológiai kutatások; MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 2002 [Az MTA szupraindividuális biológiai kutatócsoportjai által, 1998. november 16-án Juhász-Nagy Pál emlékére rendezett konferencia anyaga]
