Juhász Pál (közgazdász)

Juhász Pál
Juhász Pál és Szelényi Iván (1984)
Született	1944. február 20. (80 éves) Debrecen
Állampolgársága	magyar
Szülei	Juhász Pál
Foglalkozása	közgazdász politikus agrárközgazdász gazdaságszociológus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1998. június 17.)
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (1962–1965) Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1965–1969, közgazdaság-tudomány)
Parlament.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Juhász Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Juhász Pál (Debrecen, 1944. február 20.) közgazdász, agrárszociológus.

Szakmai, politikai tevékenysége

1962-65 között az ELTE Természettudományi Kar (ELTE TTK) matematika-filozófia szakára járt, majd 1965-től a Marx Károly Közgazdasági Egyetemre, ahol 1969-ben végzett elméleti-tervezési szakon. 1971-től az ELTE Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) hároméves történelem kiegészítő szakát is elvégezte. 1969-től mint okleveles közgazdász és faluszociológus a Szövetkezeti Kutató Intézetben kapott állást, 1987-ig agrár- és faluszociológiai vizsgálatokat vezetett. 1988-tól két évig a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa.

Az 1970-es években több tanulmányt írt az agrárgazdaság vállalatrendszere, az „első, második és harmadik gazdaság”, illetve a falusi társadalom rétegződése témaköreiből.

A hatvanas évek derekán az ELTE-n megismerkedett az akkori filozófushallgatókkal – így Kis Jánossal, Zsille Zoltánnal, Ludassy Máriával - és velük marxológiai és szociológiai önképzőkört szervezett. 1968-ban, Csehszlovákia megszállása idején szembefordult az MSZMP-vel. Álnéven publikált a Beszélőben. Több száz előadást tartott falukutató táborokban, szamizdatot terjesztett. 1982-től dokumentumfilmeket készített a hagyományos parasztság pusztulásáról és az új keletű vállalkozók helyzetéről.

1987-ben a Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságszociológiai osztályának elnökévé választották. 1988. májusban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának vezetői közé került. 1988-tól a Szabad Demokraták Szövetségének az ügyvivője lett.

Az 1990-es választásokon az SZDSZ területi listájáról bekerült a parlamentbe. 1992-ben az Országgyűlés gazdasági állandó bizottságának a tagja volt. 1991-92 az SZDSZ Országos Tanácsa elnöke volt. 1994-ben újra területi listán került a Parlamentbe, számos bizottságban tevékenykedett.

Elismerései

• 1990 – Eötvös József-emlékszobor az Antall-kormány belügyminiszterétől
• 2004 – Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje

Tudományos publikációi

Tudományos publikációi főleg az agrárgazdaság témakörében készültek.

• Emberek és intézmények. Két zsákutca az agráriumban; bibliogr. Nagy Petra; ÚMK–Jelenkutató Alapítvány, Bp., 2006 (Terepmunkák)
• „Történelemformáló ostobaság a magyar agrárkérdésben” címmel tanulmányt írt a Magyar Bálint által szerkesztett, 2013 őszén megjelent Magyar polip című kötetbe.
• A Magyar polip 2. című kötetbe Politika és versenyképesség a magyar agrárgazdaságban címmel írt tanulmányt.

Források

• Önéletrajz az Országgyűlés honlapjáról
• Magyar (szerk), Bálint. Magyar polip. Budapest: Noran Libro, 405. o. (2013). ISBN 978-615-5274-49-7 

További információk

• A rendszerváltás utáni agrárátalakulást bíráló cikke a Magyar Narancsban (1998)