Ugrás a tartalomhoz

Szilágy vármegye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Közép-Szolnok vármegye szócikkből átirányítva)
Szilágy vármegye
Szilágy vármegye címere
Szilágy vármegye címere

OrszágMagyar Királyság
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségekrománok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület3 815 km²
Térkép
Szilágy vármegye térképe
Szilágy vármegye térképe
Szilágy vármegye domborzati térképe
Szilágy vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágy vármegye témájú médiaállományokat.

Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe jelenleg Románia része.

Csánki DezsőKogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor, Kraszna és Közép-Szolnok vármegyékkel
Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye Magyarország első katonai felmérése térképének részletén, 1782-85
Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen
Szilágy vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Földrajz

[szerkesztés]

Az egykori vármegye a Szilágyság (népiesen Szilágyország) tájegységet is magában foglalta. A vármegye területének nagy része hegység. Csak északkeleten, a Kraszna folyó völgyében volt található az Alföld egyik nyúlványa. A középső, északi és keleti részeit a Réz-hegység, illetve a Meszes-hegység fedte le. Északról Szatmár vármegye, keletről Szatmár illetve Szolnok-Doboka, délről Kolozs vármegye, nyugatról pedig Bihar vármegye határolta.

Története

[szerkesztés]

A vármegye 1876-ban alakult Kraszna vármegye és Közép-Szolnok vármegye egyesítésével, kiegészülve Doboka vármegye Egregyi járásával. A vármegye 1910-ben 3815 km² területű volt, székhelye kezdettől Zilah.

1919-től ténylegesen, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része. A második bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye területe visszakerült Magyarországhoz, és 1944-ig kissé módosult területtel ismét fennállt.

A második világháború után újra Románia része lett. 1960-ban területét a romániai Szilágy megye, Szatmár megye és Máramaros megye között osztották fel.

Lakosság

[szerkesztés]

1910-ben a vármegye összlakossága 230 140 személy volt, ebből:

Közigazgatás

[szerkesztés]

A vármegye hat járásra volt felosztva:

  • Krasznai járás, székhelye Kraszna
  • Szilágycsehi járás, székhelye Szilágycseh
  • Szilágysomlyói járás, székhelye Szilágysomlyó (rendezett tanácsú város)
  • Tasnádi járás, székhelye Tasnád
  • Zilahi járás, székhelye Zilah (rendezett tanácsú város)
  • Zsibói járás, székhelye Zsibó

Források

[szerkesztés]
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.

További információk

[szerkesztés]