Szilágy vármegye
Szilágy vármegye | |||
| |||
Ország | Magyar Királyság | ||
Népesség | |||
Népesség | ismeretlen | ||
Nemzetiségek | románok, magyarok | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 3 815 km² | ||
Térkép | |||
Szilágy vármegye térképe | |||
Szilágy vármegye domborzati térképe | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágy vármegye témájú médiaállományokat. |
Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe jelenleg Románia része.
Földrajz
[szerkesztés]Az egykori vármegye a Szilágyság (népiesen Szilágyország) tájegységet is magában foglalta. A vármegye területének nagy része hegység. Csak északkeleten, a Kraszna folyó völgyében volt található az Alföld egyik nyúlványa. A középső, északi és keleti részeit a Réz-hegység, illetve a Meszes-hegység fedte le. Északról Szatmár vármegye, keletről Szatmár illetve Szolnok-Doboka, délről Kolozs vármegye, nyugatról pedig Bihar vármegye határolta.
Története
[szerkesztés]A vármegye 1876-ban alakult Kraszna vármegye és Közép-Szolnok vármegye egyesítésével, kiegészülve Doboka vármegye Egregyi járásával. A vármegye 1910-ben 3815 km² területű volt, székhelye kezdettől Zilah.
1919-től ténylegesen, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része. A második bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye területe visszakerült Magyarországhoz, és 1944-ig kissé módosult területtel ismét fennállt.
A második világháború után újra Románia része lett. 1960-ban területét a romániai Szilágy megye, Szatmár megye és Máramaros megye között osztották fel.
Lakosság
[szerkesztés]1910-ben a vármegye összlakossága 230 140 személy volt, ebből:
Közigazgatás
[szerkesztés]A vármegye hat járásra volt felosztva:
- Krasznai járás, székhelye Kraszna
- Szilágycsehi járás, székhelye Szilágycseh
- Szilágysomlyói járás, székhelye Szilágysomlyó (rendezett tanácsú város)
- Tasnádi járás, székhelye Tasnád
- Zilahi járás, székhelye Zilah (rendezett tanácsú város)
- Zsibói járás, székhelye Zsibó
Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.