Ugrás a tartalomhoz

Kiskereszt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskereszt (Kríže)
Kiskereszt zászlaja
Kiskereszt zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1635
PolgármesterOľga Dutková
Irányítószám086 04
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség64 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság560 m
Terület14,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 14′ 30″, k. h. 21° 09′ 00″49.241667°N 21.150000°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 30″, k. h. 21° 09′ 00″49.241667°N 21.150000°E
Kiskereszt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskereszt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiskereszt (1899-ig Krizse, szlovákul: Kríže) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 22 km-re délnyugatra, a Szlatvinc-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falut a 16. század második felében alapították, amikor a vlach jog alapján ruszinokat telepítettek ide. Írott forrásban 1600-ban említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRIZSE. Tót falu Sáros Várm. erdeje tágas, mellyből deszkák is készíttetnek, legelője elég van, határja soványas.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krizse, Sáros vm. orosz falu, szinte hasonló vidéken mint Kriva, Richvaldhoz délre 1 órányira: 8 rom., 450 g. kath., 16 zsidó lak. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Bártfa.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 232, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 82 lakosából 77 szlovák volt.

2011-ben 77 lakosából 73 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Védelmező Szűzanya tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1852-ben épült.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. január 8.)