Komjádi Béla

	Komjádi Béla
	Pesti Hírlap (1878-1944) Az év halottai. 1934.
	Személyes adatok
Születési dátum	1892. március 15.
Születési hely	Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	1933. március 5. (40 évesen)
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Sírhely	Kozma utcai izraelita temető
Állampolgárság	magyar
Becenév	Komi bácsi
	Profi klubok1
	Edzőség
	A Wikimédia Commons tartalmaz Komjádi Béla témájú médiaállományokat.

Komjádi Béla (Budapest, 1892. március 15. – Budapest, 1933. március 5.^[1]) sportvezető, vízilabdázó, edző, a magyar vízilabdasport úttörője.

Családja

Dr. Komjádi József és Frita Berta fiaként született, zsidó vallású.

Játékos-pályafutása

Az MTK együttesében kezdett el úszni, 1910-ben. 1911-ben már versenyeket nyert. 1914-től vízilabdázott. Hátvédként szerepelt, játékosként csendes csapatjátékosnak és jó taktikusnak számított. A Magyar Általános Kőszénbányánál (MÁK) tisztviselőként dolgozott. 1913 októberében vonult be katonának. Az első világháborúban hadnagyként szolgált. Több lövést kapott, a térdét operálni kellett, szilánkok maradtak a testében. 1918-ban hadirokkantként tért haza. Néhány évig még szerepelt a III. kerület csapatában, majd az aktív sportolást befejezte.

Edzői pályafutása

Mivel a háborús sérülés miatt gyermeke nem születhetett, életét kezdetben az úszásnak, később a vízilabdának szentelte. 1916-ban – rehabilitációja alatt – az Erzsébet-híd pesti hídfőjéhez úszni járó gyerekekből létrehozta az MTK gyermek csapatát. Komjádi a gyerekek részére ingyen jegyeket kért az MTK labdarúgó-mérkőzéseire. Ezt nem kapta meg, így a csapatát átigazolta a III. kerületi TVE-be. Itt felépített egy új, erős csapatot, mely fel tudta venni a versenyt az addig verhetetlennek tartott Ferencvárosi TC-vel. 1923-ban és 1924-ben csapata magyar bajnok lett. 1924-ben rövid ideig szövetségi kapitány lett. Irányításával a válogatott ötödik lett az olimpián. 1925-ben nyugdíjba vonult a MÁK-tól, itteni edzői tevékenysége is véget ért. A Sporthírlap munkatársa lett. 1925-ben a Ferencváros visszahódította a bajnoki címet. Ezt követően a III. kerület játékosainak egy része visszaigazolt az MTK-ba. Komjádi szövetségi edzőként tevékenykedett tovább. A válogatottal megnyerte az első, Budapesten rendezett Vízilabda-Európa-bajnokságot 1926-ban. Az ezt követő négy Vízilabda-Európa-bajnokságot is mind a magyar válogatott nyerte, egészen 1938-ig. 1927-ben továbbra is Komjádi vezetésével. Az 1928-as olimpián második lett a magyar válogatott, az 1932-es Los Angeles-i olimpián pedig győztes. A felkészülés során több bemutató mérkőzést tartottak, hogy fedezni tudják a kiutazás magas költségeit.

Edzőként nagy hangsúlyt fektetett az utánpótlás-nevelésre, az ő felfedezettje volt többek között Keserű Alajos, Keserű Ferenc és Homonnai Márton későbbi olimpiai bajnokok. A modern vízilabdasport megalkotója, több edzéstechnikai újítás bevezetője (pl. légstopp, légpassz, ill. medencén kívüli, tornatermi edzés). Stílusa miatt megkapta játékosaitól a Komi bácsi becenevet.

Sportvezetői pályafutása

1919-ben a Magyar Úszó Szövetség titkára lett. Feladata a vízilabda ügyek intézése volt. Ebben az évben bekerült a szövetség által első alkalommal elismert játékvezetői karba is. 1920-ban a vízilabda-bizottság tagja lett. 1921-ben a MUSZ főtitkára lett. 1922-ben lemondott erről a posztjáról és csak tanácstagként volt jelen a szövetségi életben. 1926-ban a szövetség válogató, játékvezetői és a középiskolai bizottságának volt a tagja. 1930-ban a szövetség ügyvezető alelnökévé választották. A Nemzeti Szabadelvű Párt tagjaként a III. kerület törvényhatósági bizottságának volt a tagja. Sokat tett az első Budapesti fedett uszoda (Nemzeti Sportuszoda) megépüléséért. Pályafutása során több lapnak is írt cikkeket, amelyekben népszerűsítette a sportot.

1933-ban, 41. születésnapja előtt pár nappal agyvérzés következtében hunyt el. A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték nyugalomra.

Díjai, elismerései

Nagy ezüst vitézségi érem (1915)
Signum Laudis (1916)
A Nemzeti Sport karácsonyi nagydíja (1929)
Kormánytanácsos (1930)
Koronás érdemérem
III. osztályú polgári érdemkereszt (1932)
Az Úszó Hírességek Csarnokának tagja (1995)

Emlékezete

Róla nevezték el a korábbi Császár-uszodát
több utca viseli a nevét
Komjádi kupa
Nevét őrzi az 541200 Komjádibéla kisbolygó.^[2]^[3]

Jegyzetek

↑ Halotti bejegyzése Budapest, VI. kerület 538/1933.
↑ (2021. május 14.) WGSBN Bulletin 1, #1 (angol nyelven) (PDF) 1 (1), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)
↑ Három Béla és Ady is az égre került

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Komjádi Béla témájú médiaállományokat.

Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 228. o. ISBN 963-9257-04-4
Az Origo cikke Komjádi halálának 75. évfordulóján
Komjádi a Magyar életrajzi lexikonban
Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0
(1983. február) Komjádi Béla 1892–1933. Úszósport 23 (2), 1–4. o.
(1933. március 6.) Komjádi Béla pályafutása. Nemzeti Sport, 5–6. o.

[1] Halotti bejegyzése Budapest, VI. kerület 538/1933.

[2] (2021. május 14.) WGSBN Bulletin 1, #1 (angol nyelven) (PDF) 1 (1), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)

[3] Három Béla és Ady is az égre került

[1]

[2]

[3]