Ugrás a tartalomhoz

Komnénosz N. guriai fejedelemné

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komnénosz N.
Komnéna N.
Trapezunti N.
Guriai Fejedelemség fejedelemnéje
N. კომნენოსი
Uralkodási ideje
1460 – 1469 körül
Elődje?
UtódjaAnna
Életrajzi adatok
UralkodóházKomnénosz-ház
Született1447 után
Trapezunti Császárság
Elhunyt1483 előtt (36 évesen)
Guriai Fejedelemség, Grúz Királyság
ÉdesapjaII. (Komnénosz) Dávid trapezunti császár (1408 körül–1463)
ÉdesanyjaKantakuzénosz Ilona (1420 körül–1463/5)
HázastársaI. (Dadiani) Mamia, Guria fejedelme (?–1469 körül)
GyermekeiKahaber (?–1483)
A Wikimédia Commons tartalmaz Komnénosz N. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Komnénosz N. (1447 után – 1483 előtt), görögül: Ɲӽª Μεγάλη Κομνηνή της Τραπεζούντας, πριγκίπισσα της Γκούριας, grúzul: გურიის (სამთავროს) დედოფალი/თავმჯდომარე N. კომნენოსი, olaszul: N. Comnena, Principessa consorte di Guria, törökül: Guria prensesi N. Megali Komnini, latinul: N. Comnena, principissa Guriae, trapezunti császári hercegnő. Guria fejedelemnéje. A Komnénosz-házból származott. IV. Alexiosz trapezunti császár unokája, Crispo Florencia naxoszi hercegnő elsőfokú unokatestvére és I. Katalin ciprusi királynő nagynénje,[1] Caterino Zeno feleségének a nagynénje, valamint Uzun Haszan feleségének, Komnénosz Teodóra iráni királynénak, I. Iszmáíl perzsa sah nagyanyjának az elsőfokú unokatestvére. Ortodox keresztény vallású volt.

Élete

[szerkesztés]
A Trapezunti Császárság és a maradék Bizánci Birodalom 1400-ban.

Apja II. Dávid (1408 körül–1463) trapezunti császár, az anyja Kantakuzénosz Ilona (1420 körül–1463/5).[2]

Apai nagyszülei IV. Alexiosz (1382–1429) trapezunti császár és Kantakuzénosz Teodóra (1382 körül–1426).

Apai ági dédszülei III. Mánuel (1363–1417) trapezunti császár és Bagrationi Eudokia/Gulkan(-Hatun(i)) (Gülhan) (1360 körül–1390) grúz királyi hercegnő, IX. Dávid grúz király és Dzsakeli Szinduhtar szamchei (meszheti) hercegnő lánya.

Apjának legidősebb nővére, Eudokia (Valenza),[3] Nic(c)olò Crispo (1392–1450) hercegnek, a Naxoszi Hercegség régensének a felesége lett. Az ő gyerekeik voltak: II. (Crispo) Ferenc (1417–1463) naxoszi herceg, akinek az 1 felesége Guglielma Zeno volt, és 3 gyermeket szült, a 2. felesége Petronilla Bembo, akitől nem születtek újabb gyermekei, valamint Crispo Florencia (1422–1501), akinek a férje Marco Cornaro (1406–1479) velencei patrícius, Marco Cornaro velencei dózse dédunokája volt. Az ő lányuk volt I. (Cornaro) Katalin (Caterina) (1454–1510) ciprusi királynő (ur.: 1474–1489), aki II. (Fattyú) Jakab (1438–1473) ciprusi királyhoz ment férjhez, és egy fiuk született, III. (Lusignan) Jakab (1473–1474), aki az apja halála után a születésétől a haláláig Ciprus királya volt.

Továbbá a nővérének egy másik lánya, Crispo Jolán (Violante) (1427–?) Caterino Zeno (1421/35/43–1490 körül) velencei patríciushoz ment feleségül, akit a Velencei Köztársaság IV. János lányához, Teodórához és férjéhez, Uzun Haszanhoz küldött követeként. Caterino Zeno Teodórát és gyermekeit is meglátogatta, és részletes beszámolót készített a trapezunti császári hercegnőről. Teodóra legidősebb lánya volt Márta, aki szintén ortodox keresztény vallású volt, ezt tükrözte a keresztény neve is, bár Halima néven számontartották, I. Iszmáíl perzsa sah anyja volt.[4]

Apjának ifjabb nővére,Mária (1404 körül–1439) VIII. János (1392–1448) bizánci császárhoz ment feleségül, de nem születtek gyermekei.

Apja ifjabb bátyja, Sándor (?–1454/9) társcsászárként uralkodott IV. János mellett 1447/8-tól a haláláig, amelynek az időpontja bizonytalan, de még a bátyja előtt elhunyhatott, hiszen nem vált egyeduralkodóvá. Sándor felesége Gattilusio Mária (?–1461 után), I. Teodór leszboszi úr lánya volt és egy fiuk született.

Gyermeke

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet).
  2. ↑ Apjának első felesége Gabrasz Mária (?–1447 előtt) gotthiai hercegnő, Alexiosz Gabrasznak a Krím-félszigeten fekvő Gotthiai Fejedelemség uralkodójának a lánya, nem születtek gyermekei.
  3. ↑ Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet), aki azonban nem említi a trapezunti császári hercegnő nevét.
  4. ↑ Lásd Tardy (1988).

Források

[szerkesztés]
  • Dumin, Stanislav & Petr Grebelsky: The Families of the Nobility of the Russian Empire, Third Volume, Princes, Moszkva, Likominvest, 1996.
  • Ganchou, Thierry. „La date de la mort du basileus Jean IV Komnènos de Trébizonde” (francia nyelven). Byzantinische Zeitschrift 2000 (93), 113–124. o. (Hozzáférés: 2020. január 23.) 
  • Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Kaiser von Byzanz (1057–1185) und Trapezunt (1204–1462) a. d. H. Komnenos, Tafel 142., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten II., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
  • Jackson Williams, Kelsey. „A Genealogy of the Grand Komnenoi of Trebizond” (angol nyelven). Foundations: The Journal of the Foundation for Mediaeval Genealogy 2006 (2.3), 171–189. o. (Hozzáférés: 2020. január 23.) 
  • Kuršanskis, Michel. „La descendance d'Alexis IV, empereur de Trébizonde. Contribution à la prosopographie des Grands Comnènes” (francia nyelven). Revue des études byzantines 1979 (37), 239–247. o. (Hozzáférés: 2020. január 23.) 
  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
  • Schwennicke, Detlev: Die Komnenen III, 1330–1342 und 1349–1461 Kaiser in Trapezunt, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 176, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Toumanoff, Cyrille: Les Dynasties de la Caucasie Chrétienne de l'Antiquité jusqu'au XIXe siècle. Tables généalogiques et chronologiques, Roma, 1990.
  • Tardy Lajos: Kaukázusi magyar tükör. Magyarok, grúzok, cserkeszek a kezdetektől 1848-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.

További információk

[szerkesztés]
  • Buyers, Christopher: Guria. The Gurieli Dynasty (angol nyelven). The Royal Ark. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  • Cawley, Charles: Trebizond (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  • Marek, Miroslav: The Komnenos family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2020. január 23.)


Előző
? 		Guria fejedelemnéje
1460 – 1469 körül 		Következő
Anna

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Komnénosz_N._guriai_fejedelemné&oldid=22204267”