Komuz
| Komuz | |
 | |
| Más nyelveken | |
| kirgiz: комуз | |
| Besorolás | |
| húros → lant pengetős, fogólapos | |
| Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 321.321 |
| Menzúra | kb. 600 mm |
| Hangolás | pl. e – a – e |
| Rokon hangszerek | tambura, baglama |
| Hangszerjátékos | Komuz player |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Komuz témájú médiaállományokat. | |
A komuz (szó szerinti fordítása "hangszer") a kirgiz zenében alkalmazott ősi húros, pengetős hangszer, legközelebbi rokonai a türk húros hangszerek, valamint a lant. A legrégebbi komuz a 4. században készülhetett. A hangszert általában egy darab fából készítik (leggyakrabban barack- vagy borókafából), és három, állati bélből készült húrja van. Nyaka bundozatlan. Mind kísérő-, mind szólóhangszerként használatos. A hangszert ülve, azt vízszintes helyzetben ölben tartva szólaltatja meg a művész.
Mítoszok
[szerkesztés]A komuzról számos mítosz maradt fenn. Az egyik szerint Kambarkan, a vadász, az erdőben kóborolt, amikor gyönyörű dallamra lett figyelmes. A dallam forrását keresve egy mókusbélre talált, amely két ág közé feszült ki, és a szél rezegtette. A vadász magával vitte a maradványokat és hangszert készített belőle. Azt is állítják a kirgizek, hogy a fülemüle éneke tulajdonképpen a komuz hangjának utánzása.
A szovjet időszak
[szerkesztés]A szovjet időszakban a komuz népszerűsége jelentősen lecsökkent. Primitív hangszernek írták le és kísérletet tettek arra, hogy a hangszert az orosz balalajka formájához közelítsék. A függetlenség elnyerése után Kirgizisztán zenei főiskoláin ismét oktatni kezdték a komuz témakörét, bár a szovjet hatás nem múlhatott el teljesen.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Kirgiz kultúra, zene (angolul)
- A kirgiz zenéről (angolul)
- Kirgiz zene
