Kristályfalu

	Kristályfalu (Veľká Lesná)
	; Kristályfalu zászlaja
	; Kristályfalu zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Ólublói
Rang	község
Első írásos említés	1338
Polgármester	Ján Michna
Irányítószám	065 34
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	SL
	Népesség
Teljes népesség	502 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	19 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	603 m
Terület	24,25 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 20′ 00″, k. h. 20° 26′ 15″49.333333°N 20.437500°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 00″, k. h. 20° 26′ 15″49.333333°N 20.437500°E
	Kristályfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kristályfalu témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kristályfalu (1899-ig Richwald, szlovákul Veľká Lesná, korábban Rychvald, németül Reichwald) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

Ólublótól 27 km-re nyugatra, az Erdész-patak völgyében fekszik.

Nevének eredete

Magyar neve onnan származik, hogy itt tiszta, szabályos kristályok találhatók.

Története

1323-ban „Richvald” néven a Görgey család oklevelében említik először. A falu a 14. században keletkezett a német soltészjog alapján. A Görgey család birtoka, majd a század közepén a krakkói Waldorff család tulajdonába került. 1403-ban Waldorff Pál a vöröskolostori barátokra hagyta. Margorican nevű falurészén feküdt a középkori Szentmargit falu. A hagyomány szerint a Szepességben itt termesztettek először burgonyát. 1598-ban az adóösszeírásban 27 házat számláltak a faluban. Később, a 18. század végén üveghuta is működött itt. 1787-ben 99 házában 737 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RICHVALD. Rechvald. Tót falu Szepes Várm., lakosai katolikusok, fekszik Lekniczhez nem meszsze, ’s üveghutája nevezetesíti.”^[2]

1828-ban 129 ház állt a faluban 932 lakossal. Lakói hagyományosan földműveléssel, állattartással és erdei munkákkal foglalkoztak. 1831-ben a kolerajárványnak 58 lakos esett áldozatul.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Richvald, tót falu, Szepes vmegyében, 873 kath., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Vizi malmok. A Magura hegyén fája, legelője elég. F. u. a Matyasovszky és Almásy nemzetségek. Ut. p. Lőcse.”^[3]

1869-ben 722 lakosa volt. A 19. század végén a sanyarú életkörülmények miatt sok lakója kivándorolt a tengerentúlra. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

A második világháború idején területén élénk partizántevékenység folyt.

Népessége

1910-ben 576, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 471 lakosából 467 szlovák volt.^[4]

2011-ben 473 lakosából 467 szlovák.

Nevezetességei

Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus plébániatemploma a 14. század elején épült kora gótikus stílusban. A 17. és a 18. században barokk stílusban építették át, belsejét 16. századi freskók díszítik.
A templom mellett közel 400 éves apró levelű hársfa áll.
Klasszicista úti kápolna a 19. századból, oltára a 18. század második felében készült.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 18.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 18.)

[1]

[2]

[3]

[4]