Kuching
| Kuching | |
 | |
| városkép, balra a Sarawak-i parlament | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Malajzia |
| Alapítás éve | 7. század |
| Irányítószám | 93000–93999 |
| Testvérvárosok | Lista
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 325 132 fő (2010) |
| – elővárosokkal | 618 000 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 8,0 m |
| Terület | 431,02 km² |
| Időzóna | malajziai idő |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 1° 33′ 27″, k. h. 110° 20′ 38″1.557500°N 110.343889°EKoordináták: é. sz. 1° 33′ 27″, k. h. 110° 20′ 38″1.557500°N 110.343889°E | |
| Kuching weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kuching témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kuching (ejtsd: Kucsing) város Malajziában, Borneó szigetén, Sarawak állam fővárosa. Folyóparti kikötőváros a Dél-kínai-tenger partjának közelében.
A lakosság mintegy 80%-át malájok és kínaiak alkotják, 20%-át kisebb etnikumok.[1] Népessége 325 000 fő volt 2010-ben.[2]
Itt volt a fehér rádzsák, Sarawak legnagyobb uralkodócsaládjának a székhelye. Ők három generáción át uralkodtak. A harmadik, az utolsó közülük, Sir Charles Vyner Brooke 1946-ban Nagy-Britannia javára lemondott minden jogáról. 1963-ban Sarawak állam csatlakozott az akkor megalakult független Malajziához.
Éghajlat
[szerkesztés]Éghajlata egyenlítői, trópusi esőerdő éghajlat; egész évben meleg, időnként nagyon párás és jelentős csapadékmennyiséget kap. Az évi hőingadozás 2-3 fok, a napi hőingadozás a nappalok és éjszakák között 6-8 fok. Az évi átlagos csapadékmennyiség kb. 4160 mm körüli.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 29,7 | 30,2 | 31,2 | 32,2 | 32,6 | 32,6 | 32,3 | 32,5 | 31,9 | 31,8 | 31,5 | 30,6 | 31,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 23,1 | 23,2 | 23,3 | 23,5 | 23,7 | 23,4 | 23,1 | 23,1 | 23,1 | 23,1 | 23,1 | 23,0 | 23,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 701 | 457 | 351 | 277 | 246 | 224 | 206 | 243 | 260 | 339 | 361 | 500 | 4165 |
| Havi napsütéses órák száma | 126 | 137 | 149 | 154 | 156 | 159 | 165 | 163 | 158 | 152 | 149 | 136 | 1804 |
| Forrás: Ogimet,[3] NOAA[4] Meteo Climat (record highs and lows),[5] Deutscher Wetterdienst (humidity, 1975–1985)[6] | |||||||||||||
Látnivalók
[szerkesztés]
A városban
[szerkesztés]- Sarawak-Múzeum,
- Macska Múzeum,
- Margherita-erőd,
- a Kuching vízpart,
- a Kínai Múzeum,
- a buddhista Tua Pek Kong-templom,
- a sarawaki parlament épülete.
Hétvégenként egy hatalmas piac is megnyit.
.jpg)
A környéken
[szerkesztés]A város környékén szintén sok a látnivaló; a kulturálisak:
- Iban "hosszú-házai",
- a múzeumfalu Sarawak Cultural Village.
Természeti látnivalók:
- a Bako Nemzeti Park,
- a Kubah Nemzeti Park, azon belül a Matang Wildlife Center,
- Jong Krokodil Farm,
- Orangutan Wildlife Sanctuary,
- a Gunung Gading Nemzeti Park a Rafflesia-val, a világ legnagyobb virágával,
- a Mount Santubong (hegy, 810 m), ahonnan kilátás nyílik a környező mangroveerdőkre és a Damai Beachre.
Galéria
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2014. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 19.)
- ↑ "Population Distribution by Local Authority Areas and Mukims, 2010 (page 1 & 8)". Department of Statistics, Malaysia. Hozzáférés ideje: 19 July 2013
- ↑ CLIMAT summary for 96413: Kuching (Malaysia) – Section 2: Monthly Normals. CLIMAT monthly weather summaries. Ogimet. (Hozzáférés: 2021. január 21.)
- ↑ Kuching Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2014. május 7.)
- ↑ Station Kuching (francia nyelven). Météo Climat. (Hozzáférés: 2016. október 14.)
- ↑ Klimatafel von Kuching / Insel Borneo (Kalimantan) / Malaysia (német nyelven). Baseline climate means (1961–1990) from stations all over the world. Deutscher Wetterdienst. (Hozzáférés: 2016. október 17.)
Források
[szerkesztés]- Reader's Digest: Világjárók lexikona
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kuching című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
