Lápos-hegység

Lápos-hegység (románul: Munții Lăpușului)
Hely	Románia, Máramaros megye
Hegység	Keleti-Kárpátok, Vihorlát–Gutin-hegyvidék
Legmagasabb pont	Priszlop (1336 m)
Típus	vulkanikus
Elhelyezkedése
Lápos-hegység Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 39′ 38″, k. h. 24° 02′ 29″47.660555555556, 24.041388888889

A Lápos-hegység (románul: Munții Lăpușului) a Vihorlát–Gutin-hegyvidék egyik legkeletibb tagja, több oldalággal. Romániában, Máramaros megyében fekszik, Kapnikbányától keletre.

Földrajz

Északon húzódik félkör alakban a Roti 1220 méter magas csúcsa, innen a Magura érintésével az 1336 méter magasságú Priszlopig keleti, majd az 1150 m magas Selca-csúcsig a gerinc kissé északkelet felé hajlik, és a Ciblesig kevés kanyarulattal délkeleti irányú a következő csúcsokkal:

• Varaticuluj (1353 m)
• Seculiu (1313 m)
• Hingja Branzi (1123 m)
• Carligaturi (1249 m)
• Diceletin (1264 m)
• Stejgoron (1289 m)

Oldalágak

A Lápos-hegység oldalágai délen a Lápos folyó vidékére nyúlnak le, a Lápos folyó és mellékvizeinek völgyeit választják el egymástól.

• Pădurea Plopișului a Lápos-hegység legnyugatibb ága, mely a Kapnik és mellékvize a Blózsa patak közt terül el. Legmagasabb csúcsa a 615 m magas Maguricza, a 445 m-es Secaturi-csúcs, és a 407 m magasságú Csemesty.
• Padu Runculuj a Lápos-patak és a Libatoni-patak közt nyúlik el, melynek nagy része Rójahida és Budafalva (Ungarfalva) közt van. Csúcsai a Franicsi-csúcs (555), a Magura (698), mely Budafalvától északkeletre fekszik.
• Paltinul a Horgos-patak és a Lápos-patak közt fekszik. Legmagasabb csúcsai az 1143 m magas Măgura Leordei, és a délkeletre fekvő 1057 m magas Centurile.
• Corlia a Lápos-patak és a Batizi-patak közt helyezkedik el. Legmagasabb csúcsa a 962 m-es Csicla Tocsili, és délen a 727 m magasságú Prelucilor.
• A Batizi, Lápos- és Rójahidi patakok közt emelkedő nagyobb kiemelkedések a Precsin (962 m) Batiz-Polyántól keletre fekszik, délre a Frasinei (855 m) és a Picatura (803 m).
• A Rójahidi hegy a Rójahida-patak, Lápos folyó és a Szőcs patakok közt terül, melynek legdélibb nyúlványa az Obcsina Obredia (496 m), ettől keletre az Obcsina Costinasca (607 m), a Plesty (720 m) Rójahidától keletre.
• Virvu Mingetului átlagos magassága 1000 méter.
• A Szőcs-patak és mellékvize a Mingetului közti magasabb kiemelkedések: Oului (1273 m) északon, ettől keletre a Hudin (1612 m), mely a hegység legmagasabb csúcsa. A körülötte levő emelkedések 1200 méter átlagos magasságúak.

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I.: A vármegye általános leirása, multja és megalakulásának ismertetése. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901.