Ugrás a tartalomhoz

Lékponyva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A lékponyva a lékelhárítás egyik eszköze, melyet a kárt szenvedett hajó személyzete kívülről helyezhet el a hajótestre a lék tömítésére.

A nagyobb hadihajókat hosszúsági és mélységi szekciókra osztják, hogy ezzel pontosan meg tudják határozni a keletkezett lék elhelyezkedését. A hosszúság menti számozást a hajóorrtól kezdik és a szekciók nagyjából egy méter szélesek. A mélységi szekciók számozását a vízvonal felett kezdik. A kárelhárításért felelős tiszt a vízbetörés helyéről kapott információk alapján helyezteti el a lékponyvát, melyet a víz nyomása tart ezt követően a helyén. A lékponyva pár négyzetméter nagyságú, gyakran nehéz vitorlavászon (újabban speciális matrac) a négy sarkán karikákkal, melyeken át lehet fűzni az acélsodronyokat. A karabiner-szerű horgokkal ellátott acélsodronyokat kihajózás előtt már áthúzzák a hajótest alatt és a végeiket a fedélzet két oldalán rögzítik. A lékponyvát a fedélzeten tárolják készenlétben.

Lékelhárítási eszközök

[szerkesztés]

Az ún. Havaria leltár tartalma:

  • Lékponyva
  • Lékcsavar
  • Léktapasz: faggyú és kóc
  • Puha fák, faékek, csavarok, szegek
  • Kalapács, szekerce
  • Fűrész

Források

[szerkesztés]

Linkek

[szerkesztés]