Lujza Henrietta orániai hercegnő
| Lujza Henrietta | |
| Louise Henriëtte van Nassau | |
 | |
| Lujza Henrietta orániai hercegnő, későbbi brandenburgi választófejedelmné (Willem van Honthorst festménye; 1643) | |
| brandenburgi választófejedelemné | |
| Uralkodási ideje | |
| 1646. december 7. – 1667. június 18. | |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Oránia–Nassaui-ház |
| Született | Hága[4] |
| Elhunyt | 1667. június 18. (39 évesen)[1][2][5] Cölln |
| Nyughelye | Berlini dóm |
| Édesapja | Frigyes Henrik orániai herceg |
| Édesanyja | Solms-Braunfels-i Amália |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem |
| Gyermekei | Vilmos Henrik (1648–1649) Károly (1655–1674) Frigyes (1657–1713) Amália (1656–1664) Henrik (1664–1664) Lajos (1666–1687) |
 | |
| Lujza Henrietta aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lujza Henrietta témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nassaui Lujza Henrietta, hollandul: Louise Henriëtte van Nassau, németül: Louise Henriette von Oranien (Hága, 1627. december 7. – Cölln 1667. június 18.) az Oránia-Nassaui-házból származó hercegnő, Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem első felesége.
Élete
[szerkesztés]Származása
[szerkesztés]Lujza Henrietta Hágában született, Frigyes Henrik orániai herceg és Solms-Braunfels-i Amália legidősebb lányaként. Édesapja udvarában nevelkedett, aki Holland, Zeeland, Utrecht, Guelders és Overijssel kormányzója volt.
Házassága
[szerkesztés]Lujza Henrietta szerelmes lett Henrik Károly de La Trémoille-be, Talmant hercegébe, Henrik de La Trémoille fiába, de szigorú édesanyja királyi házasságot remélve nem engedte lányát a herceghez hozzámenni. A terve II. Károly angol király volt, ám miután ez meghiúsult, „a Nagy Választóhoz” Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelemhez adták hozzá Hágában 1646. december 7-én, tizenkilencedik születésnapján.
A választófejedelem politikai szempontból értékes szövetséget kötött, megszerezve Hollandia támogatását Pomeránia elfoglalásához, és a későbbi francia–holland háborúhoz (1672–1679).
Fejedelemasszony
[szerkesztés]A pár Klevében élt a házasság első pár évében, majd átköltöztek Brandenburgba Frigyes Vilmos székhelyére 1648-ban. Házasságuk alatt Lujza Henrietta követte férjét az utazásain Hága, Kalinyingrád, Berlin és Kleve közötti hadjáratokba, és jelen volt Dániában és Lengyelországban is a harci területeken.Férje politikai tanácsadója volt, továbbá ő érte el levelezésben, Gonzaga Lujza Mária lengyel királynéval azt, miszerint ők elismerik a lengyel szövetséget, ha Lengyelország elismeri cserébe Poroszországot mint brandenburgi tartományt. Így jellemezték: „Kevés fejedelemasszonynak volt ekkora befolyása”.
Lujza Henrietta 1650-ben Bötzowban egy kastélyt építtetett holland stílusban, amit Oranienburgnak neveztek, amiről később a város is kapta a nevét.
Ő is részt vett a berlini Lustgarten tervezésében és fejlesztésében, 1663-ban pedig ő hozta létre az első porcelán kabinetet Európában. Emellett jótékonysági tevékenysége is számottevő volt.1665-ben árvaházat alapított.
Úgy írták le, mint kedves, udvarias és értelmes nőt.Férje legfőbb támasza és tanácsadója volt, házasságuk példaértékűnek számított.A háború idején próbálta minél inkább tompítani a károkat, melyet a társadalom szenvedett.
Gyermekei
[szerkesztés]Lujza Henrietta és Frigyes Vilmos házasságából 6 gyermek született.
- Vilmos Henrik (1648–1649)
- Károly (1655–1674)
- I. Frigyes porosz király (1657–1713), Poroszország első királya
- Amália (1656–1664)
- Henrik (1664–1664)
- Lajos (1666–1687), Ludwika Karolina Radziwiłł lengyel hercegnőt vette feleségül
Lujza Henrietta Berlinben halt meg, a Berlini dómban helyezték örök nyugalomra.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Aanbiedingsbrief van prenten van Huis ten Bosch aan Louise Henriette, 1 maart 1655, 1655. (Hozzáférés: 2022. január 23.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ GeneaStar
