Ugrás a tartalomhoz

Lux Alfréd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lux Alfréd
Született1933. július 20.[1]
Budapest[1]
Elhunyt1992. november 29.[2][3][Mj. 1] (59 évesen)
Budapest[1]
MűvészneveLogodi Aurél[1]
Lőrincz András[1]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiLux Walter[5]
Lux Balázs[5]
Lux Ádám[6]
Lux Ambrus[5]
Foglalkozása
  • író
  • fordító
  • kritikus
  • pedagógus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1956)
SírhelyeFarkasréti temető (32/5-1-9)[7][8]
SablonWikidataSegítség

Lux Alfréd (Logodi Aurél, Lőrincz András, Budapest, 1933. július 20. – Budapest, 1992. november 29.) magyar író, műfordító, kritikus, tanár.

Életpályája

[szerkesztés]

Az érettségit Pápán szerezte 1951-ben. Felsőfokú tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen magyar szakon, majd az ELTE-n folytatta. 1956-ban magyar szakos tanári oklevelet szerzett. 1956–1969 között különböző általános iskolában dolgozott tanárként, majd 1970-ben az Országos Pedagógiai Intézet adjunktusa lett, ahol 1976–1985 között főelőadó volt. 1985-től ugyanezt a munkakört töltötte be a Lapkiadó Vállalatnál.[1] 1989-től gimnáziumban tanított.[9]

Fordításai között megtalálhatóak német, bolgár, és olasz költők írásai.[1] Macska az asztalfőn című írásából 1990-ben tévéfilmet forgatott Vicsek Károly.[10]

Felesége, Fennesz Julianna, asszonynevén a XII. kerületi Arany János Gimnázium igazgatója és magyar szakos tanára volt (1988-ban Földes Ferenc-díjat kapott.[11]). Négy fiuk született: Lux Walter, közgazdász, Lux Balázs, orvos, Lux Ádám, színművész és Lux Ambrus, tanár.[5]

Halála és emlékezete

[szerkesztés]

1992. november 29-én[3] hunyt el 59 éves korában. December 8-án temették el a Farkasréti temetőben.[3] Az Álmos Vezér Gimnázium és Általános Iskola a tiszteletére alapította a Lux Alfréd-díjat, amelyet 1994-ben osztottak ki először.[12] Kautzky Norbert Mozdíthatatlan szavaink című versében emlékezett meg Luxról.[13]

Főbb művei

[szerkesztés]

Szerzőként

[szerkesztés]

Szerkesztőként

[szerkesztés]
  • Durkó Mátyás, H. Sas Judit, Kelemen László, Lénárd Ferenc.szerk.: Lux Alfréd: Az alakuló ember. Gondolat Kiadó. ISBN 963-280-186-5 (1976) 
  • szerk.: Lux Alfréd: Álomfejtés – Régi idők álmoskönyveiből. LSI Alkalmazástechnikai Szolgálat. ISBN 963-592-990-0 (1989) 

Jelentősebb cikkei

[szerkesztés]

Fontosabb műfordításai

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Több forrásban december 2-a szerepel halálozási adatként, tévesen.[1][4]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h i j k Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. 268. o. ISBN 963-14-1604-6
  2. Lux Ádám közlése. Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2021100210005085 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
  3. a b c Bacskai Sándor: Halálozások. Népszabadság, L. évf. 286. sz. (1992) 8. o.
  4. Lux Alfréd a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2021. október 2.)
  5. a b c d Lux Ádám: Lux Ádám – Életrajz. Lux Ádám. (Hozzáférés: 2021. október 2.)
  6. Who is Who Magyarországon (2012), 1519. old.;
  7. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  8. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  9. Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. 1552. o. ISBN 963-05-7747-X  
  10. Archivált másolat. [2021. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 30.)
  11. https://adt.arcanum.com/hu/view/Kozneveles_1988/?pg=473&layout=s
  12. [1]
  13. Kautzky Norbert: Mozdíthatatlan szavaink: Lux Alfréd emlékére. Új Ember, XLIX. évf. 5. sz. (1993) 6. o.
  14. Éjszakai dolgozatjavítás a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2021. szeptember 30.)