Ugrás a tartalomhoz

MÁV M601

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MÁV M601
MÁV M601
Pályaszám
M601
Általános adatok
GyártóGanz-MÁVAG
Gyártásban1957
Gyári típusjelDVM2[1]
Darabszám1 (prototípus) db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés1Co'Co1'
Nyomtávolság1435 mm
Hajtókerék-átmérő1040 mm
Futókerék-átmérő920 mm
Indító vonóerő30 t
Teljesítmény
Névleges2000 LE (1472 kW[1])
Engedélyezett legnagyobb sebesség100 km/h
Ütközők közötti hossz18 240 mm
Hossz16 950 mm
Magasság4450 mm
Szélesség3020 mm
Forgócsaptávolság7000 mm[1]
Tengelytáv forgóvázon belülkét hajtott kerék között: 1900 mm
futó és hajtott kerék között: 1650 mm
Teljes tengelytávolság14 100 mm
Szolgálati tömeg140,9 t t
Tapadási tömeg108 t t
Legnagyobb tengelyterhelés161,2 kN (futó), 181,1 kN (hajtott)[1]
VonatfűtésGanz–MÁVAG, gőz[1]
Erőátvitelvillamos
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
SzerkezeteGanz XVI Jvf 270/340
Névleges fordulatszám750 min-1
Hengerek
Átmérője270 mm[1]
Dugattyúlöket340 mm[1]
Üzemanyagkészlet3200 kg[1]
SablonWikidataSegítség

A MÁV M601 a MÁV részére tervezett, nem villamosított pályákra szánt nagy terhelhetőségű univerzális dízel-villamos mozdony prototípusa volt. A MÁV a dízelesítés kezdetekor a járműparkot modernizálni szerette volna. Ezt egy olyan mozdonnyal szerette volna megoldani, amelynek fenntartási költségei a gőzmozdonyokéhoz képest alacsony, ám hatásfoka nagyobb, és felér legalább az akkor üzemben lévő gőzmozdonyok teljesítményével is. A MÁV és a központi vezetés a hazai ipart kívánta támogatni, így a Ganz szakembereit bízták meg a mozdonytípus kifejlesztésével.

Története

[szerkesztés]

A tervezett mozdony erőforrása egy 2000 lóerős Ganz XVI Jvf 270/340 típusú 16 hengeres Jendrassik-féle feltöltős dízelmotor volt, amit Jendrassik György 1947-ben fejlesztett ki. A motor 1953-ban készült el, de Erőssy Lajos, aki a motor gyártását vezette, 1952-ben bekövetkezett halála miatt már nem érhette meg. A DVM-3 típusú, DVM-3-1 altípusú mozdony 1957-ben készült el. Még ugyan ebben az évben megkezdődtek a mozdony próbái. A mozdony egyik próbájának egy, a dízelmotorban bekövetkezett hajtórúdszakadás vetett véget. Ennek következménye a dízelmozdony fejlesztésének befejezése lett, mivel a dízelmotor súlyosan megsérült. A baleset oka valószínűleg az elégtelen minőségű alapanyag volt. Az ilyen típusú meghibásodásoknál rendszerint a motor főbb részei, köztük a forgattyúház is annyira megsérül, hogy az adott motor nem javítható. Új motor készítését a gyár nem vállalta, ebben szerepet játszhatott Jendassik 1947-es emigrációja, illetve Erőssy 1952-ben bekövetkezett halála is. A mozdonyt 1957-ben félreállították, és többet hozzá sem nyúltak. Ezzel a balesettel elveszett a Ganz lehetősége a KGST-országok nagy dízelmozdonnyal való ellátására. Ezt a célt később a szovjet iparnak sikerült elérnie.

Műszaki jellemzése

[szerkesztés]

A tervekben feltöltéssel együtt 1470 kW (2000 LE) teljesítmény szerepelt. A motor 311 literes lökettérfogata mellett feltöltés nélkül 750 1/min fordulatszámon 1066 kW teljesítményt adott le. A motort a próbapadi vizsgálatok és nyúzópróbák után egy mozdonyba építették, melynek szerkesztésében felhasználták az akkoriban gyártott villamos mozdonyok berendezéseit és járműszerkezeti elemeit, ezzel létrehozva egy fővonali univerzális mozdonyt. A mozdonynak külön segédüzemi gépcsoportja volt, és a vonatfűtésről külön gőzkazán gondoskodott. A mozdony tömege elérte a 141 tonnát, mely nagyobb volt a hattengelyes mozdonyok megengedett tömegénél, így az M601-es (DVM-3) mozdony forgóvázaiba egy-egy futókerékpárt kellett építeni (1Co’ Co1’ tengelyelrendezés). A mozdony tapadási tömege 108 tonna volt.

A Ganz gyárnak csak a 17/24 típusú motorok fejlesztését engedélyezték, a kisebb dízelmotorok gyártási jogát a győri Rába kapta meg. A 17/24 típusú motorok maximális teljesítménye abban az időben 1000 LE (736 kW) lehetett.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h Mezei István.szerk.: Bencsik László, Maráz Béla: M 601 sorozatú mozdony, Vasúti dízeljármű-vezetők zsebkönyve. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 197–198. o.. ISBN 963-10-7008-5 [1984] (1986)