Ugrás a tartalomhoz

Mácsonyavirágúak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mácsonyavirágúak
Evolúciós időszak: késő krétaholocén
Héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus)
Héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superasteridae
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Mácsonyavirágúak (Dipsacales)
Családok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mácsonyavirágúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mácsonyavirágúak témájú kategóriát.

Más rendszerezések
legközelebbi felsőbb taxon: Klád
alsóbb taxonok: családok
legközelebbi felsőbb taxon: Alosztály
alsóbb taxonok: családok
legközelebbi felsőbb taxon: Főrend
alsóbb taxonok: családok
legközelebbi felsőbb taxon: Főrend
alsóbb taxonok: családok
legközelebbi felsőbb taxon: Főrend
alsóbb taxonok: családok

A mácsonyavirágúak (Dipsacales) a valódi kétszikűek (eudicots) egyik rendje mintegy 1090 fajjal, amiket ma 2 család 45 nemzetségébe sorolunk. A rendszertanászok sokáig jól körülhatárolható rendnek tekintették, ám az utóbbi két évtized kutatásai jelentősen átrajzolták határait.

Kialakulásuk

[szerkesztés]

A rend mintegy 90–110 millió éve, a kora kréta korszakban önállósult.

Elterjedésük

[szerkesztés]

A rend kozmopolita, azaz képviselőit az egész Földön megtaláljuk.

Jellemzésük

[szerkesztés]

Fák és lágyszárúak egyaránt tartoznak ide. Leveleik átellenesen állnak; pálhalevelük nincs. Lehetnek tagoltak vagy összetettek; a szélük gyakran bemetszett.

Virágzatuk rendszerint végálló, bogas vagy fészkes. Virágzatuk laza álernyő, de a kocsányok hiánya miatt tömör virágszerű virágzat (pseudanthium) is lehet. Virágaik aktinomorfak, ritkán zigomorfak vagy részaránytalanok, körönként többnyire öt-, esetleg négytagúak. Virágtakarójuk levelei rendszerint forrtak; forrt pártájukra az 1–5 porzó ránőtt. Virágporszemeik három magvúak. Termőjük szinkarpikus, 2–5 termőleveléllel. Magházuk alsó állású, kevés anatropikus magkezdeménnyel.

Legősibb családjuk a pézsmaboglárféléké (Adoxaceae), amely a felső kréta és az korai paleocén korszakok körül vált le a törzsfejlődés közös vonaláról. Egyes rendszerezők a rend többi hat, egymáshoz közelebb álló családját egy nagy Dipsacaceae sensu lato családba egyesítik, és a molekuláris genetikai eredmények az ennél finomabb felosztást is jól támogatják. A hat közeli rokon család további, közös sajátosságai:

Rendszerezés

[szerkesztés]

Az APG II a következő családokat sorolja a kládba:

Az APG III-rendszer a Diervillaceae, Dipsacaceae, Linnaeaceae, Morinaceae és Valerianaceae családokat összevonja egy kibővített Caprifoliaceae családba, és alcsaládokként kezeli (az Adoxaceae változatlan):

Cronquist

[szerkesztés]

Cronquist rendszere az Asteridae alosztályba helyezi a rendet a következő családokkal: Adoxaceae, Caprifoliaceae, Dipsacaceae, Valerianaceae?

Tahtadzsjan

[szerkesztés]

Tahtadzsján[1] a Cornidae alosztályba helyezi el a Dipsacanae főrendet, melyben három rendre osztja szét a családokat:

  • Viburnales
    Viburnaceae (Cronquistnál: Caprifoliaceae)
  • Adoxales (APG II: Adoxaceae syn. Sambucaceae)
    Sambucaceae (Cronquistnál: Caprifoliaceae)
    Adoxaceae
  • Dipsacales
    Caprifoliaceae
    Valerianaceae
    Triplostegiaceae (Cronquistnál: Valerianaceae)
    Dipsacaceae
    Morinaceae (Cronquistnál: Dipsacaceae)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  1. Takhtajan rendszere. [2007. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 28.)