Ugrás a tartalomhoz

Madzsar József

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Madzsar József
SzületettMadzsar József Ádám
1876. március 12.
Budapest
Elhunyt1940. szeptember vagy 1944. szeptember 30. (64 évesen) vagy (68 évesen)
Kotlasz, Szovjetunió
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaJászi Alice
SzüleiMadzsar (korábban: Magdsár) Béla, Hábori Janka
Foglalkozásaorvos,
társadalomtudós,
politikus,
szociálpolitikus
Tisztsége
A Fővárosi Könyvtár igazgatója
Hivatali idő
1918 – 1919
ElődBraun Róbert
UtódKremmer Dezső
A Wikimédia Commons tartalmaz Madzsar József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Madzsar József, Madzsar József Ádám (Budapest, 1876. március 12.[1] – Kotlasz, Szovjetunió, 1940 szeptembere vagy 1944. szeptember 30.) orvos, társadalomtudós, kommunista politikus, szociálpolitikus, Madzsar Imre bátyja.

Életrajza

[szerkesztés]

Madzsar József hivatalnok és Hábory Janka fiaként született.[1] A budapesti egyetemen szerzett orvosi diplomája után rendelőt nyitott. 1905 után folyóiratok munkatársaként cikkeket írt a darwinizmus népszerűsítése témakörben. Egyik szervezője volt az antialkoholista mozgalomnak. 1912-től 1914-ig Szabó Ervin barátsága révén a Városi Könyvtárban vállalt munkát. 1914-ben a fővárosi tiszti főorvosi hivatalban végzett munkájával lerakta az anya- és csecsemővédelem alapjait. A politikai életben az ekkortájt alakult Radikális Párt elnöke lesz. A polgári forradalom idején népjóléti minisztériumi államtitkár.

1920 után ismét magánpraxist folytatott, 1921-1924 között emigrációban élt, majd hazatért és belépett az MSZDP-be. A pártból baloldali magatartása miatt 1931-ben kizárták. 1931-1935 között az illegális kommunista párt tagja lett, eközben előadásokat tartott és szemináriumokat vezetett. Többször letartóztatták, végül először Csehszlovákiába majd végül a Szovjetunióba emigrált. A sztálini önkény azonban nem kegyelmezett, hiszen 1938-ban koholt vádak alapján letartóztatták, majd koncepciós per keretében halálra ítélték és kivégezték.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • A szeszes italok hatása az utódokra (Budapest, 1905)
  • Darwinizmus és Lamarckizmus (Budapest, 1909)
  • A jövő nemzedék védelme és a háború (Budapest, 1916)
  • A meddő Budapest (Budapest, 1916)
  • Az ember származása és a származástan vázlata (Budapest, 1918)
  • A kapitalizmus belső ellentmondásai (Társadalmi Szemle, 1931. június)
  • Madzsar József válogatott írásai (válogatta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta, a bibliográfiát összeállította Kárpáti Endre, Budapest, 1967)

Szerkesztésben jelent meg Az egészség enciklopédiája és a Társadalmi lexikon Budapesten az 1920-as években.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerzői kiadás, 2005.
  • R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Lengyel András: "Közkatonái a tollnak..." Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, Bába és Társai Kft., 1999.
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1972.
  • Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. Budapest, Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
  • Réti Endre: M. J. (Nagy magyar orvosok, Budapest, 1954);
  • M. J., Budapest, 1959;
  • Szigeti Györgyné: M. J., Budapest, 1959;
  • Kárpáti Endre: M. J. életéről és tevékenységéről, Fogorvosi Szemle, 1959. 4. sz.;
  • Remete László: M. J. (Könyvtáros, 1961. 6. sz.);
  • Vértes György: József Attila és az illegális kommunista párt, Budapest, 1964;
  • Remete László: A budapesti könyvtárügy úttörői, Budapest, 1964.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Madzsar_József&oldid=26465760”